Hiába támadták Cunegót

Szombaton délután, a Bormio és Presolana közötti, három hegycsúccsal "dúsított" 122 kilométeres etap során valami ilyesmi történt – de csak ilyesmi. Stefano és Gibo ugyan valóban harcolt az első helyért, ám csak a szakasz első helyéért, miközben mögöttük egy, néha két perccel lemaradva egy fiatal olasz tehetség, Damiano Cunego rezzenéstelen arccal rótta a kilométereket, és őrizte higgadtan azt a rózsaszín trikót, amelyet most már nem lehet tőle elvenni.

A meglehetősen rövid etap elején, a Giro talán legnehezebb emelkedőjén, a legendás Mortirolóra (Marco Pantani kedvenc hegyére) vezető kaptatón Stefano Garzelli robbantott, és Simoni azonnal a nyakán termett. Damiano Cunego lemaradt tőlük, de nem esett kétségbe, és ez így ment egészen a szakasz végéig, miközben a két szenátor – hol kettesben, hol másokkal együtt – szép sorban megmászta a Mortirolót, a Passo del Vivionét, majd a Passo della Presolanát. (Az olasz kommentátorok között nagy vita folyt arról, hogy Simoni a kerékpársport íratlan szabályai szerint támadhatja-e rózsaszín trikót viselő csapattársat, és végül a megszólalók döntő többsége elítélte Gibót. Egy biztos: a Saeco csapaton belül aligha jó a légkör…)
A két ász különsprintjét végül Garzelli nyerte meg, ami azt jelenti, hogy Simoninak nem sikerült feljönnie az összetett második helyére (az első helyért járó jóváírás-másodpercekkel sikerült volna), míg mögöttük az előbb Honcsar, majd Popovics, végül Cioni munkáját remekül kihasználó Cunego egy percen belüli hátránnyal ért célba, így az összetettben továbbra is vezet, és miután már csak a sprintereknek fenntartott utolsó, milánói szakasz van hátra, gyakorlatilag meg is nyerte az Olasz körversenyt. ---- E ---- &