A Nagy Portugál Futballünnep

A csapatunk évtizedek óta nincs a mezőnyben, immár a sípjával az egész világot megregulázni képes játékvezetőnk sincs a közvetlen élvonalban, úgyhogy ráérős megfigyelőként, de egyúttal a kívülállók illő feszélyezettségével vethetjük bele magunkat a ma kezdődő Nagy Európai Futballünnepbe.
Írhatnánk persze Nagy Portugál Futballünnepet is, bár egy pillanatig sem feltételezzük, hogy a házigazdáknak szándékában állna kisajátítani a 12. Európa-bajnokságot. Egyszerűen csak a magukénak érzik. ---- A portugál fővárosba tartó repülőgépen sem nagyon láthattunk mást, mint az újságok futballoldalait böngésző fiatalokat-öregeket, néniket-bácsikat – mellesleg a témára bukó szerkesztők jóvoltából sok választásuk nem is volt.
De ha valaki a véletlenek ördögi összjátéka folytán mégsem értesült volna Portugália történelmének egyik legjelentősebb eseményéről (a beavatottak, vagyis szinte minden hazafi így értékeli az előttünk álló három és fél hetet), az a lisszaboni repülőtéren védhetetlenül képbe kerül.
Az érkezési folyosó sárfogó szőnyege mi mást is ábrázolhatna, mint zöldellő futballpályát, a kijáratig vezető út pedig valóságos szlalompálya, megannyi Kinas-figurával teletűzdelve. (Sárról egyébként nem beszélhetünk: a reptér betonját övező tikkadt sárgaság igazolja az előrejelzéseket, hogy errefelé ilyentájt nem nagyon számítanak esőre.)
Szóval Portugália felkészültnek tűnik a rendezésre, ami manapság nemcsak szakmai, logisztikai, illetve idegenforgalmi "harckészültséget" jelent. Igazit is. ---- Már a repülőtéren annyi a rendőr, "mint még soha", és a futurisztikus, a hajómotívumokra építő lisszaboni vásárvárosban berendezett sajtóközponthoz érkezve is egyértelmű: komolyan veszik a látens terrorveszélyt. Noha az aluminiumrácsos kordonok közötti akadálypálya – másképp a bejárathoz vezető út – hosszú, a táskák átvizsgálása pedig alapos, a helyzet korántsem félelmetes.
Inkább macerás – állapítjuk meg a néhány órán belüli második belépést, a vele járó újabb teljes batyuvizitet követően –, no de ilyen kék ég alatt, ilyen perzselő napfényben ez nem lehet ok arra, hogy lehervadjon a mosoly az arcunkról.
Pláne úgy, hogy a főszereplők, a futballisták még csak most következnek, és – ez a közös európai reménység – színre lépésükkel végképp elterelődik a szó az erőszakról. Esélylatolgatásba most nem mennénk bele, az utóbbi hetekben elemeztük éppen eleget a csapatok játékerejét, Lisszabonban különben is nehéz lenne nem a portugálokat várni az első helyre. ---- A várost gyakorlatilag fellobogózták, szigorúan nem hivatalosan, amennyire meg tudtuk állapítani, a "két gatya, egy lobogó, három lepedő, egy lobogó" képlet szerint. Ahogy közeleg a portói nyitó meccs, a Portugália–Görögország találkozó, egyre több ablakban, illetve az errefelé már-már turisztikai nevezetességnek számító, ablak elé vagy erkélyre kifeszített szárítókötélen jelenik meg a piros-zöld nemzeti zászló, nem is beszélve a csomóponti koldusok kínálatát bővítő pici lobogókról.
Némely autón, főképp a taxikon szintén ott a nemzeti jelkép, ami azért is figyelemre méltó, mert a zászlók erdejével egyetlen vállalkozó árasztotta el Portugáliát. A tárgyszerűség kedvéért megjegyezzük, láttunk taxit "Forza Italia" felirattal is – egy sportszergyártó cég reklámja kíséretében.
Portugália tehát immár készen áll.
Reméljük, Önök is. Ha nem is velünk, de a mi szemünk gyönyörűségére is indul a nyár első nagy játéka! ---- Csalódott ábrázattal és üres kézzel távozó horvát szurkolók – kérdés: honnan léptek ki? Bizony, az Euro 2004 hivatalos UEFA-szaküzletéből, az egykori expó területén, a Tejo partjának közelében kialakított Official Superstore-ból. Az árukészletet a piaci törvényeknek, jobban mondva a legerősebb piaci erejű szurkolók igényeinek meg-felelően töltötték fel, ennélfogva – az élet kegyetlen – a bolgár, a lett, az orosz és az említett horvát drukkerek legfeljebb a vetélytársak színeivel díszített mezeket, sálakat, sapkákat, jelvényeket, labdákat, csecsebecséket vásárolhatnak meg. Azokra viszont költhetnek rogyásig.
A hatalmas, portékáját mintegy ezer négyzetméteren kínáló áruházat eltéveszteni sem lehet, az épület frontjára 1350 négyzetméteres drapériát feszítettek ki az Euro 2004 logóival. Nem eszik rendesen a fiúgyermek? Kinast ábrázoló tányérra a tökfőzeléket! Sör, bor, kávé – az Eb kabalafigurájának mindenre megvan a maga korsója, bögréje, csészéje. Az Euro 2004 a hagyományos termékek mellett alsógatyában és zokniban is utazik, van bor és ecet közös díszdobozban, kiadtak kétféle puzzle-t – így folytathatnánk a felsorolást 350-ig, ennyi hivatalos UEFA-terméket árulnak ugyanis a július 11-ig nyitva tartó intézményben.
A stadionokban és interneten keresztül is árusító Concept Sports International (CSI) naponta 15 000 látogatót vár a Superstore-ba. A forgalom egyelőre messze nem hajaz a tervekre, igaz, még nem is indult be igazán az élet az Euro 2004 lisszaboni "vigalmi negyedében". A kérdés már csak az: mennyire rugalmasan reagálna a sportszergyártás gépezete arra az abszurd szereposztásra, amely horvát, lett, bolgár és orosz futballistákat öltöztet be az elődöntőre?