Cseh királyság Sintrában

Igazán királyi ugyanis, amit a csehek eddig műveltek az Európa-bajnokságon. Amikor például a főhadiszállásuk felől érdeklődünk, nyomban rendőri felvezetést kapunk, és úgy futunk be Sintra piciny stadionjába, hogy egy pillanatra magunk is uralkodónak érezzük magunkat.
Hiába, e Lisszabon melletti turistaparadicsomban már megtanulták tisztelni a cseheket – ennek egyik olvasata, hogy aki őket keresi, csak fontos ember lehet. Érkeztünkkor a lelátó betonkaréján javában hangoskodik egy iskolai osztály, fiúk-lányok-tanító néni, és amint Nedvedék produkálják magukat, szól is a "Bravó!" megállás nélkül. A nézőtér hátsó falán immár elhelyezték az emléktáblát, hogy a 2004-es Európa-bajnokság idején itt gyakoroltak a csehek – van rá esély, hogy a városhoz hasonlóan e felirat is a világörökség "teljes jogú része" lesz két hét múlva…

Már gyakorolják a tizenegyeseket

"Mondhatnám, persze, hogy mondhatnám, hogy a végső győzelem a célunk, de én szeretek kizárólag a soron következő feladatra összpontosítani" – igyekszik elterelni a szót az esélylatolgatásról Karel Brückner szövetségi kapitány.
A sajtótájékoztatójáról majd később, egyelőre az olomouci aranykovács a pálya korlátját támasztja, és alkotói magányban méregeti, milyen erőben vannak a tartalékjai. A németek elleni tartalékjai. Ezen a csütörtökön ugyanis fordult a szereposztás: a meccs másnapján a sztárok edzettek, a "kicsik", akik "leváltották Rudi Völlert", némi átmozgatás után mehettek learatni a diadal gyümölcseit a sajtó munkatársainak körében.
A felhők szinte súrolják a pályát, de eső nem zavarja meg a gyakorlást. Egy-két érintős villámtámadásokat gyakorol a több részre bontott megmaradó állomány – Jan Koller minden akcióban benne van –, majd a beíveléseket követő kapáslövések vannak műsoron, végül (itt a negyeddöntő!) a tizenegyeseken a sor. Milan Baros még azt is elpróbálja, mi van akkor, ha elrontja a sorsdöntő lövést – tán még a dánoknak sem lesz felemelő látvány a fejfogással kombinált összerogyás. ---- N ---- &