Búcsút mondtak Bulcsúnak

Mindenki, így Petrovics Mátyás edző is tisztában volt azzal, hogy idő kell a jelentősen átalakuló UTE összegyúrásához, de ehhez képest sem mutattak annyit a lilák, amennyire a szakemberek számítottak. A négy közé jutást tervező alakulat öt, az elitbe tartozó riválisával lejátszott három hazai és két idegenbeli meccsén három pontot gyűjtött. Gondolhatnánk, a klub azért bontott szerződést a sydneyi olimpiai bajnok Székely Bulcsúval, hogy ébresztőt fújjon. Noha nem gólgyárosnak szerződtették, a Görögországból hazatérő szélső csak öt találatot jegyzett csapata kilenc találkozóján. Ugyanakkor más ok is vezérelhette az elöljárókat. Uszodai források szerint három játékos (köztük Székely) bement az UTE klubigazgatójához, Őze Istvánhoz, és felvetette, azért nem fut a szekér, mert nem elég jó a szakmai munka. Őze azonban megvédte Petrovics Mátyást, és a játékost küldte el a klubtól.

„Nagyon rossz állapotban van Székely Bulcsú dereka, nem szabad kockáztatni, hogy súlyosbodjon a sérülése” – hangzott az igazgatói kommentár. A mi információnkat hallva annyit jegyzett meg Őze István, hogy ő ezt tudja mondani.

Petrovics Mátyás edző délben még nem szeretett volna reagálni a történtekre, ugyanis éppen Őze Istvánhoz volt hivatalos. Annyit megerősített, hogy Székely valóban nem játszik már a pénteki, BVSC elleni mérkőzésen. Hozzátette, remekül dolgoztak együtt Székellyel, a zuhanyhíradó téved.
Az eltanácsolt Székely Bulcsú is szűkszavú volt: „El kell fogadnom a döntést, többet nem szeretnék mondani.” Arra a kérdésünkre, fáj-e a dereka, így felelt: „Nem, most nem fáj…” S hogyan tovább? „Ezt a hetet a pihenésnek és a gondolkodásnak szánom. Nem akarok leállni, több csapat, így a Honvéd, a Fradi és a KSI is szívesen látna az edzésein. A féléves kihagyás rengeteg, én pedig pólózni akarok – valahol, valamelyik csapatban biztosan láthatnak a következő idényben.” – így Székely, akinek május közepén valószínűleg megműtik a hátát.

Még semmit sem bánt meg

A 28. évében járó Székely Bulcsú tavalyelőtt feltöltődni szerződött Görögországba, ahol a 2004–05-ös idényben a Panioniosz színeiben pólózott. Kérdés, érdemes volt-e hazatérnie. „A történtek tükrében sem bántam meg, hogy hazatértem. Az, hogy ismét Magyarországon akartam játszani, és így jártam, azért történt, hogy újra megtanuljak valamit. Még sohasem bántam meg egyetlen döntésemet sem” – mondta Székely Bulcsú, akinek felvetettük, nem élete formáját futotta a bajnokságban. Ő nem akart belemenni a szakmázásba, csak annyit mondott: „Azt játszottam, amit a csapatmunka megkövetelt.”