Csupán ránézésre könnyű

Róth Antal szövetségi edző együttesének a 2009-es svédországi kontinenstornára vezető út első etapjában a Szerbiával, Fehéroroszországgal, Lettországgal és San Marinóval teljes csoportban az első vagy a második helyen kell végeznie ahhoz, hogy a második szakaszban is érdekelt legyen (pontosítva: a tíz csoportgyőztes, illetve a négy legjobb második pótselejtezőn dönt arról, melyik hét alakulat csatlakozhat a házigazdaként kivételezett helyzetet élvező svédekhez).

Az esélyeket illetően érdemes leszögezni: az első kalapból kapott szerbek (a múlt évig Szerbia-Montenegró) úgyszólván „állandó” résztvevői a korosztályos Európa-bajnokságoknak – 2006-ban csak a 19 évesek tornájáról csúsztak le –, a 21-es „évjáratban” egy éve az elődöntőig meneteltek, azaz a kvintett favoritjának számítanak. A közelmúlt eredményei azt sugallják, hogy a lettekkel és a városállam válogatottjával szemben sem lefutott a párharc (az 1981–1982-es korosztály U21-es csapata három éve Lettországban 2–0-ra kikapott, San Marinóban pedig Bodor Boldizsár 90. percben szerzett góljával nyert 2–1-re), és a fehéroroszok is okoztak meglepetést az utóbbi években, azaz a ránézésre „szimpatikus” riválisok a valóságban cseppet sem kellemes ellenfelek.

„Nem volt kívánságlistám, tudomásul veszem, hogy ebbe az ötösbe kerültünk – indította rövid értékelését Róth Antal. – A szerbek az elitet képviselik utánpótlásvonalon, a szovjet utódállamok fejlődése is szembeszökő, talán elég, ha a mostani U21-es csapat két évvel ezelőtti zalaegerszegi tornájára utalok. Belgiumot, Olaszországot és minket megelőzve Örményország léphetett a következő körbe. Nyolc összecsapás vár ránk, és arra vonatkozóan sincs kívánságom, melyik ellenféllel találkoznék először. Új együttes építésébe kezdtünk, rengeteget kell még dolgoznunk azért, hogy versenyképesek legyünk.”