Duplán borult a papírforma
Attól függetlenül, hogy ha zánk legjobbjai szombaton „csak” barátságos mérkőzésen mérették meg magukat (2–1-es vereség Montenegróban), izgalmas játéknapon vagyunk túl a „magyar” csoportban. Sajnos nemcsak a két meglepő eredményről (Görögország– Törökország 1–4, Norvégia– Bosznia-Hercegovina 1–2) kellett jelenteniük a tudósítóknak, hanem egy újabb szurkolói botrányról is, ugyanis az oslói Ulleval-stadionban a délszláv drukkerek borzolták a kedélyeket, a petárdák és a füstbombák hajigálása miatt a találkozót ötven másodperc után fél órára félbe kellett szakítani. Az utóbbi eset bizonyára elkomorította a podgoricai stadionban kellemes hangulatban nézelődő Michel Platinit, aki néhány napja ismertette a szurkolói erőszak visszaszorítása érdekében indított, a zéró tolerancia elven alapuló programját, és aki most újabb munkát ad az Európai Labdarúgószövetség (UEFA) fegyelmi bizottságának, amely minden bizonnyal a norvég és a bosnyák szövetséget is megbünteti.
A pályán mutatott teljesítmény alapján viszont csak dicsérni lehet a bosnyákokat, hiszen az északon aratott győzelmükkel jóvá tették a korábbi két botlásukat, a magyar válogatott elleni hazai 3–1-es vereséget, valamint a Moldova elleni idegenbeli 2–2-es döntetlent (a görögök elleni 0–4 nem tartozik ebbe a kategóriába); Blaz Sliskovic szövetségi kapitány együttese így megelőzte a norvég gárdát, és igencsak nyílttá tette a további küzdelmeket.
És ha hozzávesszük azt is, hogy a lendületes török válogatott Athénban söpörte le a házigazda, Európa-bajnoki címvédő görögöket – Fatih Terim szövetségi kapitány gondosan kidolgozott, altató stratégiája, úgy tűnik, célt ért –, rögzíthetjük a száraz tényt: a szombati eredmények érdekesebbé tették a csoportküzdelmeket.
A többi már csak vérmérséklet kérdése. Az optimisták mondhatják, újra megcsillant valami, és talán lehet még némi keresnivalónk, a realisták pedig azt, hogy legalább a tanulságokat szűrjük le: minden ellenfél legyőzhető, a nagy fiatalítás közepette is komolyan kell venni minden tétmérkőzést.
Igaz is, a mi fiataljaink miért ne okozhatnának meglepetéseket?
