A szívére hallgatott
Hosszas gondolkodás után döntött Torsten Frings: a Werder középpályása – nem mellékesen a csapat kapitánya – visszautasította az olasz Juventus kecsegtető ajánlatát, így marad Brémában, és 2009 nyarán lejáró szerződését két évvel, 2011-ig meghosszabbította.
Időzítése nem is lehetett volna jobb, hiszen két fordulóval a bajnokság zárása előtt – amikor még a brémaiak is megkaparinthatják az elsőségért járó salátástálat – elsősorban tiszta fejekre és tiszta viszonyokra van szükség a Werder öltözőjében. Torsten Frings meglepő döntésével egy régóta húzódó ügy végére tett pontot, és – egyúttal jelezve a távozás gondolatával foglalkozó, illetve attól megzavarodó társainak – bizonyította: most a nyugalom a legfontosabb.
„A szívemre hallgattam” – mondta röviden és tömören Torsten Frings.
A helyzet persze nem enynyire egyszerű. Felvetődik, hogy a labdarúgó „szíve” inkább feleségét, illetve családját jelenti. Hiába tett ugyanis Torsten Frings többször is látogatást szeretteivel Torinóban, kétségei voltak: „Talán boldogok lettünk volna Olaszországban is. De csak talán…”
A labdarúgót még az sem tántorította el elhatározásától, hogy a Juventusban eurómilliókkal kereshetett volna többet (bár Brémában is emelték a pénzét: az új szerződése alapján évente 4.5 millió euró, vagyis 1.1 milliárd forint üti a markát), sőt az olaszok már postáztak neki egy 22-es számozású, névvel ellátott zebracsíkos mezt is.
„Mindent megtettek, hogy őket válasszam, és szóban már el is ígérkeztem a torinóiakhoz – ismerte el a középpályás. – De a Werder, főleg most, mindennél értékesebb és fontosabb a számomra.”
