„Huszti Szabolcs az alapemberem”
Dieter Hecking, a Hannover 43 esztendős vezetőedzője első ránézésre morózus ember.
Tán még másodikra is.
Aztán kiderül, hogy csak a mérkőzéseken, a kispadon ülve nem tűr ellentmondást. Ha nincs meccslázban, akkor Huszti Szabolcs csapatának edzője kellemes beszélgetőtárs. Még az sem zökkentette ki jókedvéből, hogy felvetettük, szombaton 1–0-s vereséget szenvedtek a Herthától – méghozzá késői, lesgyanús gól miatt.
Nem érdemeltünk mást, nagyon rosszul játszottunk – zárta rövidre a témát Dieter Hecking.
Magyar középpályását, Huszti Szabolcsot újból lecserélte, immár sorozatban hatodik alkalommal. Azt hihetnénk, hogy egyre kevésbé bízik benne.
Erről szó sincs, Huszti Szabolcs az alapemberem. De… A Hannover játéka a sok futáson alapul, ő pedig rengeteget robotol a mérkőzéseken, és kifutja magát. Már húsz-huszonöt perccel a lefújás előtt frissítenem kell, hogy tartani tudjuk az általunk diktált tempót. Viszont nem titkolom, hogy Berlinben a játékával is elégedetlen voltam.
Ön eredeti végzettségét tekintve rendőr. Biztosan vannak jól bevált módszerei, hogyan tartson fegyelmet az öltözőben, és tegyen rendet például Huszti Szabolcs fejében.
Az egész pedagógia kérdése. Tavaly Hannoverbe érkezésemkor nem ismertem Szabolcsot, csak olvastam róla a lapokban. Kemény és következetes munkával bebizonyította nekem, és persze saját magának is, hogy helye van a csapatban. A mostani szezon kezdetekor azt hitte, minden jön már magától. Ezért a Bayern ellen szemrebbenés nélkül a kispadra ültettem, így nyomatékosítottam, hogy sokkal, de sokkal többet várok tőle.
Ezt tisztázták is egymással?
Természetesen, hiszen profi labdarúgóról van szó. Sőt elárulhatom, imponáló, ahogy a futballról gondolkodik. Az, hogy nem hagyja szó nélkül a kispadra ültetését vagy lecserélését, azt jelzi, foglalkoztatja a saját, illetve csapata sorsa. Folyamatosan keresi a megoldásokat. Közben nem fél odaállni elém, hogy nyíltan megmondja a véleményét. És ez jó!
Huszti Szabolcs a magyar válogatott kapcsán sem rejtette véka alá álláspontját, és távozott a Görögország elleni Eb-selejtezőre készülő csapat táborából. Ezért év végéig eltiltotta a szövetség. Erről is volt szó beszélgetéseik során?
Kiveséztük a témát. Eltiltása miatt az egyik szemem sír, a másik nevet. Bevallom, a Hannover szakvezetőjeként örülök, amiért nem kell elengednem a válogatotthoz, így folyamatosan velünk készülhet, és nincsenek hullámvölgyek a fejlődésében. Magánemberként viszont sajnálom a történteket. Főképp, amikor látom, hogy mennyire szívén viseli a válogatott sorsát. Ízig-vérig magyar, és fáj neki, amiért nem lehet a csapattal. Habár edzői énem ellen szólok, de azt kívánom neki, hogy büntetése leteltével mihamarabb visszatérjen a nemzeti együttesbe.
Lát erre esélyt?
Nem ismerem a szövetségi kapitányukat, így nem is akarok neki tanácsokat adni.
De azért csak találkozott vagy beszélt már korábban Várhidi Péterrel…
Nem, amióta itt dolgozom Hannoverben, még nem volt egymáshoz szerencsénk. És nem is érzem szükségesnek, hogy másként legyen. Távol áll tőlem, hogy befolyásoljam a kapitányt. Ha kérdése van, természetesen bármikor felhívhat, de azt hiszem, ha végignézte eddigi mérkőzéseinket, nagyon jól tudja, mit mondanék neki Huszti Szabolcsról.
