A bronzéremnek is képes örülni

„Örülök a bronzéremnek, mivel Lisszabonban az eredmény volt a fontos – jelentette ki határozottan Braun Ákos, amikor arról érdeklődtünk, nem bánkódik-e, hogy a dobogós Eb-helyezés ellenére lemaradt Pekingről. – Az olimpiai kvalifikáció nem ezen az egy versenyen múlott, volt már jó néhány, amelyen kiharcolhattam volna. Annak örülök, hogy végre jól ment a dzsúdó.”

Braunnak végre nem kellett bekötnie hosszú ideje fájós csuklóját: az Eb előtt két-három héttel kapott injekció hatott.

„Nagyon hátráltatott a kötés, úgy voltam vele, már nem kötöm be a csuklómat, inkább törjön el – mondta Braun. – Emellett gondolatban is elrendeztem a dolgaimat az Európa-bajnokság előtt, elsősorban az önbizalmamat igyekeztem növelni. Nem erősítette meg a lelkemet, hogy volt olyan verseny, amelyen meccset sem tudtam nyerni – volt tehát mit megbeszélnem magammal.”

Braunnak a kontinensbajnokságon szerencsére sikerült mérkőzést nyernie: egy vereség mellett rögtön négyet is. Igaz, az az egy elődöntőbeli kudarc a kvóta elveszítését is jelentette.

„Az elődöntőben kiélezett meccsen kaptam ki: engem kétszer is megintettek, ellenfelemet pedig csak egyszer, ez döntött. A negyeddöntőben viszont ki is eshettem volna, a moldovai Sergiu Toma meglepett, estem egy nagyot, és először ippont is ítéltek, ám a verseny főbírója lehívta a mérkőzésvezetőt, és ellenfelem csak vazarit kapott. Végül megfordítottam a meccset” – idézte fel az Eb néhány fontos momentumát a 29 éves versenyző.

Ami a kvótát illeti: Braun szerint Athén előtt jóval közelebb volt a kvalifikációhoz, akkor talán egy győzelem hiányzott, míg most nem lehettek vérmes reményei. Az Eb-t megelőzően a kvalifikációs rangsorban csak a 17. volt (az első kilenc mehet Pekingbe), így nem olyan bosszantó számára, hogy második olimpiájáról is lemaradt.

„Még az Európa-bajnoki aranyat sem cserélném el pusztán az olimpiai szereplésre. Ha ott vagy, még nem jelent semmit. A mondás szerint a részvétel a fontos, de ezt szerintem az olimpiai bajnokok mondják, miután már nyertek egy aranyat” – így Braun.

A nagy kérdés, hogy vb- és Ebarannyal, illetve három diplomával a zsebében folytatja-e pályafutását.

„Már vártam ezt a kérdést, legtöbben csak arra kíváncsiak, csalódott vagyok-e, illetve visszavonulok-e – utalt az elmúlt napokban feltett leggyakoribb újságírói kérdésekre Braun Ákos. – A választ még nem tudom. Megbeszélem az edzőmmel, aztán meglátjuk. Négy évvel ezelőtt úgy voltam vele, megpróbálom még ezt az olimpiai ciklust, de ha folytatom is, előrebocsátom, még egyre már nem vállalkozom, nem versenyzek negyvenéves koromig.”