Számított arra, hogy ilyen jó helyen végez?Számított arra, hogy ilyen jó helyen végez?
Á, dehogyis. Korábban Világkupa-versenyen voltam kilencedik, ez életem legjobb eredménye. Fantasztikus érzés. Nagy volt a nyomás rajtam, végig rettenetesen izgultam, és álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen jól sikerül a verseny.
A futás előtt azon gondolkodtunk, triatlonos múltja előny lehet-e a záró számban?
Nem feltétlenül. Amikor másfél éve elkezdtem öttusázni, egyértelmű volt, meg kell tanulnom a három technikai számot, de nem akartunk egyet sem kiemelni.
Több versenyző is azt mondta, a lovaglás vízválasztó lesz.
Ráadásul kihúztam azt a lovat, amelyik előttem négy verőhibával teljesítette a pályát, így egy kicsit aggódtam. Mint kiderült, feleslegesen.
A vívással és a lövészettel elégedett?
Szerintem a legtöbbet hoztam ki ezekből a számokból, de természetesen még sokat kell fejlődnöm mindkettőben.
Az úszás viszont remekül sikerült, második lett.
Ez biztos pont a versenyzésemben. Nagyképűség nélkül mondhatom, számítottam is rá, hogy jól megy majd.
A jó eredmény után bánja, hogy a csapatból kimaradt?
Nem, mivel a technikai számokban még nem vagyok képes kiegyensúlyozott teljesítményre, így érthető volt, hogy nem kaptam lehetőséget.
A futás során nagyon szépen feljött az ötödik helyre, ám német vetélytársa az utolsó métereken lehajrázta. Ehhez képest le sem lehet törölni a mosolyt az arcáról.
Riválisom kiváló futó, világbajnoki harmadik, az volt a meglepő, hogy csak a legvégén előzött meg. Teljesen kifutottam magam.
Olimpiai kvóta?
Nem is foglalkoztam ezzel, majd vasárnapra kiszámolják. Azért nem mondom, hogy nem izgulok.
