Nagyobb szorzó, nagyobb kockázat

A vasárnap véget érő országos bajnokság mindkét műugrószámában, 1 és 3 méteren is Barta Nóra szerezte meg az aranyérmet. Különösen utóbbi volt fontos számára, hiszen a három méter olimpiai szám. Ennek megfelelően a Margitszigeten már az új, erősebb programját láthattuk, amely jól sikerült ugyan, ám még van mit javítani az ugrások végén.

Hogyan értékeli az ob-n nyújtott teljesítményét?

Elégedett vagyok, hiszen ami a feladatom volt, amit vártak tőlem, teljesítettem. Az egyméteres versenynek nem volt különösebb tétje, három méteren azonban fontos volt látni, hol tartok pontosan, és mi az, amin még javítanom kell.

Milyen következtetéseket vont le?

A technikai rész, az ugrások eleje a levegőben jó volt, de a vége még pontatlan. Ezen kell javítani, erre itt van még ez a valamivel több mint egy hónap, ami, úgy számolom, elég lesz. Zavar ugyanakkor, hogy a régi ugrások végét nem csináltam meg, de ebbe most nem szabad belemenni, pont annyi idő van, hogy mindennel tudjunk foglalkozni.

Vasárnap az új, erősebb programját láthattuk. Az olimpián is ezt mutatja be?

Ezt még nem lehet tudni, előfordulhat, hogy csak Pekingben dől el. Lehet, hogy a két új ugrás közül csak az egyiket tesszük be, lehet, hogy mindkettőt, lehet, hogy egyiket sem. Az sem elképzelhetetlen, hogy a selejtezőben a régebbi programomat ugrom, a döntőben pedig az újat.

Melyik ez a két új ugrás, és miben más a program a régihez képest?

Az újnak nagyobb a szorzója. A különbség a régi ugrásokhoz képest annyi, hogy az előre három és fél szaltónál és a delfin két és fél szaltónál más a testtartás. A régi programban zsugortartás szerepel, az újban pedig csukamozdulat, azaz nem felhúzott, hanem nyújtott térdekkel ugrom.

Edzője, Ligárt Balázs nem volt itt az ob-n, mert holland ugrói még edzettek. Milyen volt nélküle versenyezni?

Furcsa. Az edzések és versenyek során sokszor érzi úgy az ember, hogy menne ez az edző nélkül is, ám amikor nincs ott, akkor tudatosul benne, menynyire hiányzik. Tizenhat éve együtt készülünk, csak Balázs tudja, mi van az ugrásaim mögött, csak ő tud igazán segíteni. Az ob idejére, mindöszsze öt napra ugrott haza. Milyen volt itthon?

Nagyon jó volt, de annyi elintéznivalóm volt a verseny mellett, hogy nagyon elfáradtam. Emellett rengeteg külső hatás is ért, emiatt nem tudtam úgy koncentrálni az ugrásra, mint Eindhovenben, nem tudtam olyan nyugodtan edzeni, mint kint. Most újra kimegyek, de július huszonegyedikén, miután a hollandoknak véget ér a felkészülés, hazajövünk, és itthon folytatjuk a munkát.