Megfagyott a levegő Kriston Attila körül

Miért nem kell Kriston Attila?

A Paksi FC vezetőedzője, Gellei Imre szerint azért, mert „néhány idegenbeli mérkőzésen érthetetlenül gyengén teljesített, sokat hibázott egymás után, így megrendült a bizalma a játékosban a szakmai és a klubvezetőségnek egyaránt.”

A szakember nem kívánta részletezni, ez pontosan mit is jelent, és azt sem, miért nem lehetett megvárni a téli átigazolási szezont a felek esetleges szerződésbontásával. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha valaki körül „megfagy a levegő”, az veszteség mindenkinek: játékostársaknak, edzőnek, vezetőnek, szurkolónak egyaránt.

„Kriston Attila több mérkőzésen is gyengébb formát mutatott – mondta Haraszti Zsolt, a Paksi FC ügyvezetője. – Úgy éreztük, segíteni nem tud a csapatnak, így pedig ne számítsunk rá. Kirúgni nem akartam, de az világossá vált számunkra, hogy a télen szabadlistára tesszük.”

Mi történhetett?

Kriston Attila elmúlt 33 éves, a magyar mezőny legrutinosabb tagjai közé sorolható. Siófokon lett élvonalbeli futballista, 1998 és 2004 között a Ferencváros játékosa volt, később megfordult Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, az MTK-ban, Tatabányán, majd 2008 elején lett a Paks játékosa, és a tavasszal kimondottan jól teljesített.

Mi a bűne, hogy szezon közben mennie kell, és már nem is látogatja a tolnaiak edzését?

„Azt gondolom, normálisan gondolkodó ember csak olyat mond, kivált az újság nyilvánossága előtt, amelyért felelősséget vállal” – mondta még Haraszti Zsolt ügyvezető.

Megkérdeztük a játékostársakat is – vagyis csak akartuk. Mert éreztették, tudnának mit mondani – úgymond négyszemközt –, de nyilatkozatban senki semmit sem vállal: „Ha engem kérdezel Attiláról, legszívesebb azt mondanám, hogy engem ne kérdezz…”

Mi sem természetesebb, hogy megkerestük a játékost: mi van az ügy hátterében?

„Egyértelmű, hogy az ősszel nem tudtam olyan jó teljesítményt nyújtani, mint a tavasszal – mondta Kriston Attila. – A klubvezetőség jelezte, hogy nem velem képzeli el a jövőt, és tudtam, hogy tárgyalnak olyan játékosokkal, akik az én posztomon jöhetnek szóba.”

Ennyi lenne az egész?

Kerülhet valaki hirtelen olyan rossz formába, hogy nemcsak a meccstől, még az edzésektől is jobb, ha távol tartja magát?

A kívülállónak az lehet az érzése, hogy itt valami nagyon nem stimmel – mintha mindenki tudná, mi, csak éppen senki sem mondja el.

„Vannak magánéletbeli gondjaim – mondta erre a felvetésre Kriston Attila. – A feleségem beteg, immár két és fél éve. Időnként jobb a helyzet, már azt hiszszük, túl vagyunk rajta, aztán kiújul a betegség, máshol támad. Műtétek során vagyunk túl, és egyre kevésbé vagyok képes ezt feldolgozni. Sajnos Gárdonyból jártam át, mert nem volt más megoldás a lakáshelyzetre, és nap nap után elindulni úgy, hogy a páromnak fájdalmai vannak, és otthon van a két lányunkkal, higgye el, idegőrlő. Ne sajnáljon engem senki, nem azért mondom, csak éppen más ennyi gyötrelemtől már megbolondult volna. Azt hiszem, főleg ez a helyzet okozta, hogy képtelen voltam maximálisan a futballra koncentrálni.”

Maradjunk abban: ez szokatlan váltás – kérdőjelekkel, sok homályos ponttal…