A háttérben is zajlik a munka.
Miközben a válogatott szerdán Izraelben lépett pályára, Erwin Koeman két megfigyelőjét is csatasorba állította: Nagy Tamás az Ausztria–Svédország (0–2), míg Tony Bruinslot a Málta–Albánia (0–0) mérkőzésen jegyzetelt szorgosan.
De még mielőtt bárkiben is felvetődne a kérdés, hogy ki is az utóbbi úriember, gyorsan szögezzük le: a kapitány vakon megbízik benne.
Sőt kis túlzással kijelenthetjük: mára Tony Bruinslot lett a magyar válogatott legfőbb kéme.
A holland szakember korábban több ellenfelet is segített már feltérképezni: néhány hónappal ezelőtt ő készített feljegyzéseket az Albánia–Svédország kilencven percről (0–0), de a csoport másik nagy favoritját, a dánokat is többször megnézte már.
„Erwin Koeman külön kérése volt, hogy ő legyen a válogatott első számú megfigyelője” – mondta lapunknak Szekeres Tamás, a nemzeti együttes technikai vezetője.
Tony Bruinslot igazi nagyágyú a holland labdarúgásban, korábban másodedzőként dolgozott Johan Cruyff mellett a Barcelonánál, majd a 2000-es Európa-bajnokságon Frank Rijkaard munkáját is segítette. Mégsem emiatt emlegetik az 52 éves trénert hazája futballjának egyik legnagyobb megreformálójaként, sokkal inkább az Ajax Amsterdamnál elvégzett munkájáért: húsz évvel ezelőtt ugyanis Tony Bruinslot álmodta meg az Ajax utánpótlás-akadémiáját. Nyolc-tíz éves gyerekekkel kezdett el foglalkozni – elég talán, ha csak annyit jegyzünk meg vele kapcsolatban, hogy az ő felfedezettje volt többek között Dennis Bergkamp, Edgar Davids, Patrick Kluivert és Clarence Seedorf is.
Nem mindennapi névsor.
Erwin Koeman és Tony Bruinslot hosszú évek óta barátok, és hogy mára valóban az utóbbi lett a magyar válogatott legfőbb kéme, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fontosabb ellenfelek feltérképezésére min-dig őt kéri meg a kapitány. Mivel március 28-án Albánia ellen lépünk pályára Tiranában, értelemszerű volt, hogy szerdán is a holland szaktekintély elemzi Arie Haan együttesét.
Igazi bizalmi munka ez.
Tudja ezt Nagy Tamás is, aki eközben Ausztriában a svédekre volt kíváncsi. A korábban többek közt Pécsen és Zalaegerszegen is dolgozó tréner sem először járt ellenfélnézőben, az elmúlt évben az Albánia–Málta mérkőzésen (3–0) figyelte a csapatok játékát, és bizony sokan nincsenek tisztában vele, hogy a megfigyelők jelentéseinek milyen fontos szerepük lehet egy-egy győzelemben. Emlékezhetünk, az albánok elleni 2–0-s diadal során a második gólt Juhász Roland a hosszú oldalról fejelte a kapuba, márpedig a találkozó előtt Nagy Tamás éppen erre a szituációra hívta fel Erwin Koeman figyelmét.
„A lényeg egy ilyen elemzésben az apróságokban rejlik – mondta Nagy Tamás. – Az alapfelállásokat, azt, hogy a csapatok milyen szerkezetben és stílusban támadnak és védekeznek, könnyebb jegyzetelni, de rengeteg múlik azon is, az ember milyen részleteket vesz észre. Ezen a szinten már nüanszokon múlhat a magyar válogatott sikere. Hogy csak egy példát említsek: a budapesti mérkőzés előtt az albánok játékát vizsgálva kiemeltem Erwin Koemannak, hogy a szögleteknél az ellenfél hajlamos túlbiztosítani a rövid oldalt, és így a hosszú saroknál könnyen helyzetbe lehet kerülni. Nem véletlen, hogy Juhász Roland a gól előtt nem a rövidre érkezett. A kapitány remekül ráérzett erre, és az edzéseken rendre ezt gyakoroltatta a játékosokkal.”
De lássuk, hogyan is néz ki egy efféle elemzés.
Általában egy sablon kitöltésén túl – amely az alapfelállást, a támadó- és védekezőszerkezeteket, a szögletek és szabadrúgások megfigyelését, valamint a váratlan húzásokat tartalmazza – a labdarúgókról egyéni feljegyzést is kell készíteni, így átlagban összesen mintegy nyolc oldalt tesz ki egy-egy ilyen jelentés. Sőt Nagy Tamás egy-egy szituációnál a fényképezőgépet is előkapja a lelátón, hogy rögzítse a felállásokat és a hiányosságokat.
„Többször is profitáltunk már ezekből az elemzésekből” – mondta el Máté Csaba.
Erwin Koeman segítője azt is hozzátette, hogy bár Erwin Koe-man nagyon komolyan veszi ezeket az anyagokat, és képes órák hosszat elemezni őket, a kapitány szerint mégsem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a korábbi meccsek tapasztalatainak.
„Vigyázni kell, nehogy az ember túlságosan felnagyítsa az ellenfél erősségeit, hiszen az a saját önbizalom rombolását eredményezheti. Erwin Koeman a magyar válogatott erősségeiből és a rivális gyengeségeiből indul ki. Erre építi a taktikát” – mondta Máté Csaba.
Azaz: kémkedés csak mesterfokon!
