Noha egyelőre nem húzták meg a kiesőjelölt REAC felett a vonalat, Rákospalotán határozott ecsetvonásokkal festették át a jövőképet: az élvonalbeli megkapaszkodás helyett most már a mielőbbi visszakerüléssel foglalkoznak. Ennek jegyében alakul a szakmai vezetőség, valamint a játékoskeret összetétele is. Hevesi Tamás vezetőedző lemondását a forduló után elfogadta a klub elnöksége, így kézenfekvő megoldás, hogy ideiglenes jelleggel a pro licenc nélküli Nagy Sándor vette át az irányítást. A korábbi pályaedző gyakorlott beugró: Aczél Zoltán távozása után az MTK elleni – eddigi egyetlen – NB I-es meccsét győzelemmel tette feledhetetlenné (2–0).
„Tudomásul kellett vennünk, hogy bár a matematikában még reménykedhetünk, a csodában már nemigen – ismerte el Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója. – Hevesi Tamás tisztességes, becsületes munkával kaparta össze a minimálisan elvárt pontokat, bravúrokat azonban nem sikerült elérnie. Beszélgetésre hívott, és jelezte, ha úgy gondoljuk, váltsunk a kispadon. Csütörtökön összeült az elnökség, majd Forgács József elnök kimondta a végső szót.”
Pedig a keddi, a DVSC-TEVA-tól elszenvedett hazai vereség (0–4) után Hevesi Tamás még határozottan állította az öltözőfolyosón: „Nem jön el, nem jöhet el az a pont, amikor feladjuk!”
„Félreértés, hiszen én most sem adtam fel – hangsúlyozta Hevesi Tamás a lemondása után. – A csapat érdekeit tartottam szem előtt, úgy éreztem, ha átadom a helyem, még van esély a bentmaradásra. Más az én helyemben talán foggal-körömmel ragaszkodott volna a kispadhoz, de én nem vagyok karrierista, és nem ilyen áron szeretnék a rivaldafényben maradni. Rendkívül megviselt a tehetetlenség, lehet, most jó ideig nem lesz kedvem meccsre menni. A REAC számára azonban megnyerhető összecsapások következnek, hátha valaki mással végre a csapat mellé szegődik a szerencse.”
Hevesi Tamás szavainak azonban ellentmond a közreadott vezetői kommüniké, amelyben az edzőváltás „mozgatórugójaként” beállított bentmaradás helyett új csapat építését – valamint másodosztályt… – emlegetnek a palotaiak. Holott az edző mindig úgy érvelt: várjuk meg azt a bizonyos vonalat, amely a kieső csapat neve fölé kerül a tabellán.
Nem várta meg.
S nem vártak…
