Lars Bergström, az osztrákok svéd kapitánya már legalább tíz perce magányosan ücsörgött a sajtótájékoztató helyszínéül kinevezett teremben.
Várt.
Csendesen, nyugodtan, türelmesen, míg megérkezik Pat Cortina, aki alaposan megváratta kollégáját – bizonyára volt mondanivalója az öltözőben is…
A két szakember arca híven tükrözte a pályán történteket. Cortina feszülten, komoran ült a reflektorfényben, miközben Bergströmnek mosoly ült ki az arcára.
„Nagyon fontos győzelmet arattunk – kezdte a svéd. – Az első harmadban a magyar csapatnak több lehetősége is volt, de ezeket megúsztuk, majd a legjobb pillanatban, nem sokkal a játékrész vége előtt megszereztük a vezetést. Aztán a második harmad elején is betaláltunk, s ettől kezdve egyértelműen uraltuk a játékot. A világbajnokságon eddig hadilábon álltunk a góllövéssel és az emberelőnyök kihasználásával, most ezek is sikerültek.”
Hát igen, az emberelőnyök…
A mieink eddig azt nehezményezték, hogy ritkán kerülnek létszámfölénybe, de most erre sem lehetett panasz, összességében csaknem 12 és fél percet játszhattak ténylegesen emberelőnyben – sőt időnként kettős emberelőnyben! –, gólt azonban nem tudtak lőni.
„Nem úgy működött a csapat, ahogy megbeszéltük – bosszankodott Pat Cortina. – Köztudott, hogy a védekezés az egyik erősségünk, ebből azonban most semmit sem mutattunk. Nem koncentráltak megfelelően a játékosok, mindenki győzni akart, ami visszaütött. Sokkal nagyobb fegyelmezettségre lett volna szükség ahhoz, hogy elérjük, amit szerettünk volna.”
A szakvezető által említett védekezési hiányosságokat a statisztika is tükrözi: az osztrákok – elképesztő szám! – hatvanszor lőttek kapura, azaz többször kísérletezhettek, mint a kanadaiak, a szlovákok vagy akár a fehéroroszok.
„Egyszerűen nem értjük, mi történt velünk – szomorkodott Tokaji Viktor is. – Már a délelőtti edzés után éreztük, hogy valami nincs rendben, fizikailag fáradtak voltunk, szellemileg pedig tompák. Azt hittük, a meccsre elmúlik, de végig szétesően játszottunk, öten százfelé korcsolyáztunk, nem védekeztünk megfelelően, az emberelőnyök kihasználásáról pedig jobb, ha nem is beszélünk. Az utolsó két meccsre megpróbálunk feljavulni, ígérem, a végsőkig küzdünk a bentmaradásért.”
