eseményeket, és ha olyan lassítást mutat a kamera, amelyet érdekesnek talál, szól, vagy ha változtatni akar, értesít bennünket. Debrecenben például azt kérte, hogy Böőr Zoltán és Tarmo Kink cseréljen helyet. Hiába én ülök a padon, Dragoljub Bekvalac a vezetőedző, a felelősség is az övé. ”
Bár az ETO-nál majd félcsapatnyi alapember hiányzott sérülés miatt, s a bajnokság végeredményének szempontjából a Haladás számára volt nagyobb tétje a mérkőzésnek, valószínűleg akkora lelkesedéssel ünnepelte a kórteremben a hazaiak vezető gólját a betegeskedő Bekvalac, mint a stadionba kilátogató ötezer győri szimpatizáns. De az első félidő láttán egyébként sem gondolnánk, hogy megemelkedett a szerb tréner vérnyomása: a házigazdák türelmesen kigurigázták a szombathelyieket, és az akciókat rendre lövéssel fejezték be – nem is csoda, hogy az első periódusban nem kellett a telefon után kapkodniuk a kispadon helyet foglalóknak.
Sőt a folytatás első percében arra is hatalmas sansz mutatkozott, hogy maximum a gratuláció miatt nő majd a győriek telefonszámlája, mert Tarmo Kink szünet utáni bombagólja, úgy tűnt, eldöntötte a találkozót. Nem tudni, milyen hatással van a szervezetre, ha egy bajnoki találkozót az ágyból kísér figyelemmel, mindenesetre ha a szerda esti összecsapáson nem a pihenő Dragoljub Bekvalac, hanem a helyszínen tartózkodó Csertői Aurél reakcióit mérték volna orvosi ketyerék, alighanem valamennyi műszer mutatója kiakad... A vendégek vezetőedzője joggal elégedetlenkedett a padnál, mert labdarúgói motiválatlannak, csapata játéka ötlettelennek tetszett – a hatvanadik percig. Aztán Sipos Norbert váratlanul, lehetetlen szögből szépített, és ez a találat mind a pályán zajló események képét, mind pedig a lelátói hangulatot megváltoztatta. Amíg a vendégek aktívabbak lettek, a Hali-tábor ellenségesebb: a drukkerek közül egy fiatalember bejutott a játéktérre, és a „kemény mag” is a rivális szurkolókat kezdte froclizni. Már úgy tűnt, hogy a legnagyobb fricskával mégis a győri futballisták rukkolnak ki, és a rengeteg hiányzó dacára megverik a dobogóra hajtó Haladást, ám hazai szempontból szörnyűre sikerült a végjáték – a hoszszabbításban két gólt szerzett és kiegyenlített a Hali.
„Azért van esélyünk újoncként is megszerezni a bronzot, mert képesek vagyunk az utolsó pillanatokban is gólokat rúgni – örömködött a két találattal záró Sipos Norbert. – Nem adtuk fel, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindenki ott tömörült a 16-osnál, amikor az utolsó másodpercben felívelték hátulról a labdát.”
Amely után a csereként beálló Csontos Zoltán ollózta a kapuba a labdát.
„Ösztönös mozdulat volt, bejött, külön öröm, hogy sokat érhet” – mondta a pontot jelentőgólt jegyző futballista, akinek igaza van: győri pontszerzésének köszönhetően a Szombathelynek hatalmas esélye van, hogy a szezon végén is maga mögé utasítsa a Zalaegerszeget, és visszajutását követően rögvest a dobogón végezzen. Ami a Győrnek már aligha jöhet össze. Kérdés, ez vagy az utolsó percben beszedett gólok viselték meg jobban a kórházban fekvő Dragoljub Bekvalacot. Aki az utolsó percekben már nem telefonált edzőkollégájának...
