Képes még a fejlődésre

A páston 35 ellenfeléből húszat megvert, a nyolcadik helyen zárt a párbajtőrrel. Az uszodában már csak hárman voltak nála jobbak, a lovaglásban pedig volt ugyan nála gyorsabb, de jobb nem, ő is megkapta a hibátlanoknak járó 1200 pontot. Az utolsó akadály után végre megjelent az arcán az a felszabadult mosoly, amely versenyek alatt csak nagyon ritkán, és amely széppé tette a népes szurkolótábor számára a szombat délutánt.

Talán bennünk van a hiba, hogy a helyszínen reménykedni kezdtünk, magyar érem, érmek születhetnek. Vörös Zsuzsanna a negyedik, Kovács Sarolta a második helyen állt, a célba aztán hatodikként és kilencedikként értek. De csupán az evés közben megjött étvágy miatt lehet ez csalódás, Kovács junior még, rendkívüli fejlődési lehetőség állhat előtte – ahogy Vörös Zsuzsanna előtt is, hiszen a kombinált számot még ő is tanulja. A futásban pedig igyekszik utolérni magát, súlyos lovasbalesete után van még lemaradása.

„Talán furcsán hangzik ez tőlem, de a verseny előtt azt mondtam, szeretnék biztosan a döntőbe kerülni. Figyelembe véve a körülményeket, és hogy csak február vége óta végzek teljes értékű edzésmunkát, azt hiszem, ez érthető – mondta utólag arról, milyen célt tűzött ki múlt héten maga elé. – Végül nem kellett magamat teljesen kifutni a selejtezőben, így nagyon pozitív érzéssel versenyeztem a döntőben.”

Miután a futás-lövészet kombinációt eddig csak a bathi tesztversenyen próbálhatta ki, fizikai állapotát pedig nem mondhatja százszázalékosnak, maradt benne kérdőjel a finálé előtt: mi lesz a futás során, és mi lesz a lőtéren? A záró számban dobogóközelből startolva sem helyezésben gondolkodott.

„A selejtező alapján is tudtam, hogy jobban fog menni, mint Angliában, az első két lövészetem sikerült is, fél percen belül végeztem. A harmadikkal viszont nem lehetek elégedett – mondta. – Mindenkinek meg kell találnia azt a stílust vagy inkább technikát, amivel gyors és pontos lehet, ezt meg kell tanulni, lesznek, akiknek a jövő évük is ezzel telik. Én az utóbbi két-három hétben már ráéreztem, de előtte tizenöt éven át mást gyakoroltam, így nehezebb átállnom, mint a fiataloknak, akiknél nem olyan erős a beidegződés. Most szinte az ellenkezőjét kell csinálnom, mint korábban, a lassúságot elfelejteni a lőtéren. Pozitívan élem meg, hogy fejlődhetek még a lövészetben és a futásban is.”

Kiemelkedő úszását, lemaradásának gyors pótlását látva Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány alighanem a nyári világversenyeken is beveti Vörös Zsuzsannát, ez lehet az oka annak, hogy a hétvégi római világkupán már más versenyzőket tesztel.

„Ha számít rám a kapitány, annak nagyon örülnék, ezért álltam neki a felkészülésnek” – fűzte hozzá.

Vörös Fehérváron fedett helyen lőhetett, külföldön viszont leginkább nyitottban kell, ami neki is, akárcsak az egész mezőnynek, újabb kihívást jelent az időjárás kiszámíthatatlansága miatt.