aligha lenne elégedett a várhatóan szépszámú nézősereg a gól nélküli végeredménnyel. Noha a biztos bronzérmes hazaiak és a negyedik helyről kirobbanthatatlan zalaiak csatája ilyen értelemben tét nélküli, a felek az évadzárón sem felszabadult örömfocira készülnek.
A nyugati rangadón a nézők nagy küzdelmet és persze sok gólt várnak a csapatoktól. A játékosok tisztában vannak azzal, hogy egy percig sem lazsálhatanak…
„Sokszor mondják, hogy ez is csak egy meccs a sok közül – jelezte Horváth I András. – Pedig ez nem egy meccs, hanem a meccs, csupa nagybetűvel. Vannak bajnokik, amikor a kezdés előtt egymást pofozgatjuk: ébredj már fel, játszunk! Ezúttal nem lesz szükség rá. Remélem, mindenki az egyéniségét viszi a pályára; a kapusoktól látványos védéseket, a hátvédektől határozott szereléseket, a középpályásoktól kreatív megoldásokat, a támadóktól pedig parádés akciókat várok. Nincs ember a földön, akit ez ne hozna lázba.”
