Csalódás vagy bravúr
Fogalmam sincs, milyen csapat a tallinni Levadia. A lengyel Wisla Krakówról felrémlik némi ismeret, ha alaposan „megmotozom” az agyamat, de bajban lennék, ha valaki a részletekről faggatna.
Nos, kis szerencsével valamelyikükkel hamarosan akár közelebbi ismeretséget is köthetünk. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy a Debrecen a hazai pályán szerzett kétgólos előnyt továbbjutásra váltsa, és máris jöhet a lengyel vagy az észt csapat.
Csupán és annyi…
Tudom, könnyű kimondani vagy leírni az ilyen mondatokat, jóval könnyebb, mint a felcsillanó esélyt kihasználni a pályán küzdve a kedvező eredményért, főleg ha az ellenfelet nem a futottak még kategóriájába sorolják a kontinensen. Maradjunk tehát annyiban, hogy a DVSC játékosai hatalmas felelősséget tettek saját vállukra azzal, hogy a visszavágóra 2–0-s előnyt harcoltak ki, ezzel ugyanis a kiesés jókora, már-már leírhatatlanul nagy csalódást okozna.
Éppen ezért tegyük hozzá: a továbbjutás pedig bravúr lenne a javából.
A két klub anyagi lehetőségeit aligha lehetne egy napon emlegetni, a Kalmar körülményei és infrastruktúrája évtizedekkel körözi le a Debrecenét, még szerencse, hogy a futballban a nagy kérdések végső soron a pályán dőlnek el, nem pedig száraz tények összehasonlításával, és így olykor-olykor lehetőség nyílhat – bizonyos határok között! – a papírforma felborítására is. Erre most remek esély nyílt, illetve remek esélyt nyitott maga a csapat, a nagy kérdés pedig természetesen az, hogy nyakon tudja-e ragadni a saját maga teremtette lehetőséget.
Ma este megtudjuk, hogy a Loki, azaz egy magyar csapat képes-e átlépni saját árnyékát. Képes-e profiként sáfárkodni jó sorsával, lecsapni a magas labdát, vagy pedig…
De ezt inkább hagyjuk!
Egy hete a Debrecen alaposan megemelte a tétet, ami egyébként roppant furcsán hangzik: mi, magyar szurkolók akár meg is ismerhetjük a tallinni Levadiát vagy a lengyel Wisla Krakówot...
