A fiúk csendben, minden csinnadratta nélkül készülnek – a Róma belvárosától igen messze található (a helyi HÉV-vel nagyjából másfél-két óra az út), edzésekre kijelölt uszodákban – az újabb és újabb megméretésekre. Ahogyan Kemény Dénes megjegyezte, ott lehetünk a tréningeken, csak ne zavarjuk őket. A kapitány igyekszik egy kicsit elzárni a csapatot a média, a külvilág elől, ami persze érthető, mégiscsak egy világbajnokságon vagyunk. Szerinte nem érdemes foglalkozni egyelőre a többi csoport történéseivel, csak akkor, amikor már az egyenes kieséses szakaszba fordul a torna. A hétfő esti spanyol–szerb mecs nem téma itt kint, noha a szerbek meglepetésveresége után nagy esély mutatkozik arra, hogy a két gárda összefut a negyeddöntőben. Ehhez a mi csoportelsőségünkre is szükség van, amire nagy tételben lehetne fogadni. Egyrészt az erőviszonyok miatt, másrészt azért, mert Kemény Dénesről és csapatáról el sem tudjuk képzelni, hogy taktikázna, s esetleg megkockáztatná a németek elleni zakót – miközben a német kapitány, Hagen Stamm azt nyilatkozta, hogy a magyarok ellen szinte előre kalkulálható a vereség –, meg a nyolcaddöntőt csak azért, hogy elkerülje a szerbeket. Ráadásul sokat nem érnének vele, mivel a csoport második helye azt jelentené, hogy a negyeddöntőben a montenegrói, horvát páros valamelyike következne.
A játékosok a kapitányhoz hasonlóan egyelőre csak magukra figyelnek. A jelenlegi helyzetben az a legfontosabb, hogy mindenki önbizalmat szerezzen, illetve hogy a csapatjáték egyre gördülékenyebben működjön. Ezt hangsúlyozta a kanadaiak elleni győzelem után (15–6) a gárda két háromszoros olimpiai bajnoka, a csapatkapitány Biros Péter és Kiss Gergely. A szerdai, németek elleni meccs újabb lehetőséget nyújt e feladat teljesítésére.
