Podolski szíve örökké Kölnben marad – és lehet, hogy elhagyja Münchent

– Miért különleges a Bayern Münchenben játszani?
– Minden országban vannak különleges csapatok, amelyekről már kisgyerekként álmodja az ember, hogy egyszer a klub szerelésében léphet pályára. Németországban a Bayern az első számú együttes, Spanyolországban ott van a Real Madrid és a Barcelona. Mindig is nagy álmom volt a Bayernben játszani, még akkor is, ha az utóbbi évek nem sikerültek túl jól számomra. Most sem könnyű a helyzetem, de majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.

– Mennyire fontos önnek a jó hangulat?
– Nagyon. Jó hangulat, jókedv nélkül nem tudok futballozni.

– Pedig mostanában nem lehet túl jó kedve, hiszen Miroslav Klose és Luca Toni mögött csak csereként számítanak a játékára. Milyen érzés a meccsek nagy részét a padról követni?
– Ha az ember nem jut rendszeres játéklehetőséghez, akkor frusztráló a padon ülni, és a csapattársakat figyelni, ahogy meccseket fordítanak meg, győzelmeket aratnak. De ez nem csak velem van így. Minden cserejátékos frusztrált bizonyos mértékig. Én ezt az edzéseken nyújtott jó teljesítményemmel akarom megváltoztatni – és ez az egyetlen lehetőség, hogy újra a kezdőcsapatba kerüljek.

– Ezek szerint mégiscsak optimista…
– Lehet sokat beszélni a dologról, de a lényeg, hogy játszani akarok. Szeretek futballozni és élvezem, amit csinálok. Ha itt nem jutok lehetőséghez, máshol kell körbenéznem.

– Szóba került egy esetleges külföldi szerződés?
– Soha nem lehet tudni. Ha odáig jutnának a dolgok, természetesen meghallgatnám az ajánlatokat – de jelenleg erről még szó sincs.

– Mi a legnagyobb különbség a Bayern és nevelőklubja, a Köln között?
– Köln a hazám, és mindig is az marad. Ott van a családom, ott vannak a barátaim. Kölnben nőttem fel, így a városhoz és a régióhoz kapcsolódó viszonyom mindig is különleges lesz. A szívem örökké ott marad.

– Van példaképe a sportban?
– Igen, Ronaldo. Igaz, hogy a brazil jelenleg sérült, de ő a legjobb csatár, akit az utóbbi években a pályán láttam.

– Mennyire érzi magát lengyelnek?
– Ugyanannyira, amennyire németnek. Sokat beszélek anyanyelvemen, sok lengyel ételt eszem és sokszor utazom szülőhazámba. Szeretem ott eltölteni a szabadságomat, mert igazán feltölt.

– Gondolt valaha arra, hogy a német helyett a lengyel válogatottban szerepeljen?
– Az az igazság, hogy a lengyel szövetség túl későn keresett meg. Ha időben hívnak, biztosan elgondolkodom az ajánlaton, de csak akkor szóltak, amikor már a német U21-ben játszottam. Addigra már elment ez a hajó.