A Palacio-problematika
Az újonnan kinevezett vezetőedző első megnevezett célpontja volt csapata, a Genoa argentin szélső támadója, Rodrigo Palacio. Ami jó hír önmagában, ugyanis a vezetőség úgy néz ki, mutat hajlandóságot Gasperini terveinek támogatására. Aminek a hiányából nem is olyan rég akadtak nehézségei a csapatnak. Túlzás lenne azt mondani, hogy nála optimálisabb célpont nincs, viszont a transzfer koncepciózus jellege miatt a létjogosultságát nehéz elvitatni. Viszont az üzlet bármennyire is egyszerűnek tűnt előzetesen, eléggé megrekedt, nézzük miért.Az újonnan kinevezett vezetőedző első megnevezett célpontja volt csapata, a Genoa argentin szélső támadója, Rodrigo Palacio. Ami jó hír önmagában, ugyanis a vezetőség úgy néz ki, mutat hajlandóságot Gasperini terveinek támogatására. Aminek a hiányából nem is olyan rég akadtak nehézségei a csapatnak. Túlzás lenne azt mondani, hogy nála optimálisabb célpont nincs, viszont a transzfer koncepciózus jellege miatt a létjogosultságát nehéz elvitatni. Viszont az üzlet bármennyire is egyszerűnek tűnt előzetesen, eléggé megrekedt, nézzük miért.
Köztudott, hogy Gian Piero Gasperini támadófelfogású tréner és ezen hajlamait szélsők szerepeltetésével szokta kielégíteni. Az Inter keretében perpillanat pontosan annyi kimondottan szélső típusú játékos van, mint ahány magyar válogatott. Brancaék ezért is keresnek ilyen játékosokat a piacon, és ezért is szorgalmaznák Palacio szerződtetését. A két klub jól ismeri egymást, az elmúlt években nem egy transzfert bonyolítottak egymás között. Valljuk be, a Genoa nem egyszer, rosszul jött ki ezekből a transzferekből, hogy finom legyek, egy párszor csúnyán át lettek verve. De hát átverni is csak azt lehet, aki hagyja magát. Emlékszünk Acquafresca 16 millió euróért való beszámításába mellé 3 ifi játékjogával létrehozott Milito, Motta transzferre. Nem nehéz megmondani, ki járt rosszabbul, az Inter két alapembert szerzett a triplázó csapatába, míg a Genoa lényegében sem pénzt, sem játékosokat nem kapott ezen az üzleten keresztül.
Preziosi (a Genoa elnöke) ebből tanulva, valószínűleg ezért most teljesen elzárkózik mindenféle pénz alapú üzlettől, az Intertől elvágyódó Goran Pandevet nevezte meg, mint működőképes cserealapot ennek a dealnek a nyélbeütéséhez. Igen ám, csak Pandev mindenhova menne, csak a Genoa-ba nem. Tovább nehezíti a történetet Pandev borsos fizetése (évi 3 millió euró), ami egy másik érdeklődőt is elriasztott már, történetesen a Napolit. A hírek szerint holnap lesz egy találkozó, Preziosi Milánóba repül, hogy tárgyaljon és megpróbálják Pandevet meggyőzni a cseréről. Pandev szempontjából teljesen érthető az ellenszegülés, neki jó helye lenne ebben az Interben, jó lóvéja van, nagy célokért küzdhet és azért játéklehetősége is biztos lesz. Komoly hátralépés neki egy teljesen bizonytalan játékerejű Genoaba szerződni.
Patthelyzet állt elő. A vezetőség az aktuális hírek szerint pedig már alternatívákon gondolkodik. Úgy néz ki, Alvarez napokon belül eldől, hogy jön vagy sem, előbbit publikálják az újságok, weboldalak, közel a megállapodás. Mivel Pandev és Palacio között nincs szakadéknyi különbség, egy olyan verziót látott napvilágot, hogy ha a Palacio buli bedőlne, amire minden bizonnyal elég nagy sansz van, a klub ráúszik a River Plate-tel frissen kieső irányítótehetségre, Erik Lamelára. A srácnak van olasz útlevele és pont egy tízessel fiatalabb, mint Palacio, valószínűleg könnyen mozdítható az argentin másodosztályból. Ha Lamela eléggé csak ígéret státuszú és nem feltétlen egyből a kezdőcsapatba kerülne, vagy ha igen, esetleg nem tud majd érdemben hozzáadni a játékhoz, még mindig remélhetőleg ott lesz Alvarez, illetve Pandev. Palacio hiába lenne egy kedves gesztus Brancáék részéről, amivel Gasp kegyeit keresik valahol, 29 éves és igazából nem egy aranylabda matéria, de még az sem vehető biztosra, hogy az Interben jó szolgálatot tenne. A vak is látja, hogy nem kell belegebednünk ebbe az üzletbe.
