Buon compleanno, Tű!

Vékony testalkat, átlagon felüli futógyorsaság, béna bajusz gólérzékenység. Alessandro Altobelli, becenevén a Tű (Spillo), a nyolcvanas évek Interének egyik legjobb csatára, legendája a mai napon ünnepli 56. születésnapját. Sonnino városában látta meg a napvilágot, kölyökként a Latina csapatában mutatkozott be a felnőttek között az 1973/74-es idényben, ahol 28 meccsen szerzett 7 gólja bőven megfelelt a Brescia megfigyelőjének, így a harmadosztályból egy szinttel feljebb lépve három évet húzott le a lombardiai együttesben 76/26-os egészen értékelhető mutatóval.Vékony testalkat, átlagon felüli futógyorsaság, béna bajusz gólérzékenység. Alessandro Altobelli, becenevén a Tű (Spillo), a nyolcvanas évek Interének egyik legjobb csatára, legendája a mai napon ünnepli 56. születésnapját. Sonnino városában látta meg a napvilágot, kölyökként a Latina csapatában mutatkozott be a felnőttek között az 1973/74-es idényben, ahol 28 meccsen szerzett 7 gólja bőven megfelelt a Brescia megfigyelőjének, így a harmadosztályból egy szinttel feljebb lépve három évet húzott le a lombardiai együttesben 76/26-os egészen értékelhető mutatóval.

1977 nyarán vásárolta meg az Inter a még mindig csak 22 esztendős, cérnavékony csatárt, első szezonjában rögtön alapemberi státuszt tudott kiharcolni Eugenio Bersellininél: házi gólkirály lett 10 találattal a mindössze ötödik helyen végzett együttesben.

Egy évvel később mind a góljai, mind a klub helyezésének száma egyet javult, míg nem a következő szezonban a csapattal együtt a csúcsra ért: a 15-ig jutó Altobelli és legfőbb kiszolgálója, Evaristo Beccalossi sztraordinárió formában játszottak, scudetto lett a pazar teljesítmény jutalma.

Időközben Enzo Bearzot válogatottjában is bemutatkozhatott, mi több, a bundájától megszabadított Paolo Rossi rehabilitálása ellenére helyet kapott az 1982-es világbajnokságra készülő olasz válogatott 22 fős keretében és ha már ott volt, a németek elleni fináléban a taljánok harmadik gólját szerezve járult hozzá a Squadra Azzurra történetének harmadik vb-aranyához. Összesen 61 alkalommal hallgathatta a himnuszt, 25-ször pacsizott a társakkal.

Az Interben 11 esztendőt töltött, mielőtt a Juventusba szerződött. Milánói karrierje során 466-szor húzta magára a kék-fekete dresszt (ebből 317 bajnoki, 80 Olasz Kupa, 69 pedig európai kupa-fellépés), 209 gólt rúgott (128, 46, 35 az elosztás), egy bajnoki címet és két Coppa Italia-győzelmet véshetett be vastag betűkkel az önéletrajzába.

Pályafutását 1990-ben Bresciában fejezte be. 1983-ban született fia, Mattia, nem tudott édesapja nyomdokaiba lépni, egy kupameccsen lépett pályára mindössze az Interben, jelenleg olasz alacsonyabb osztályban tengődik. A Tű napjainkra meghízott, televíziós szakkommentátorként dolgozik.