A magyar síkfutó a futamában ötödik lett, így lemaradt a fináléról, végeredményben a 17. helyen zárt.

A svéd klasszis a Budapesten egy hónapja felállított rekordját adta át a múltnak Tokióban.

„Szerencse, hogy a közeljövőben semmi nem lesz itt Tokióban, mert én ide biztosan nem jövök el még egyszer.”

„Tegnap úgy éreztem, hogy megvan bennem a potenciál a 10.5-ös futáshoz.”

A 100-on vasárnap bronzérmes Párizsban olimpiai bajnok vágtázó még meglátja, hogy érzi magát.

A tanzániai Alphonce Simbu az utolsó 40 méteren, vert helyzetből lehajrázta a német Amanal Petrost.

„Elég laza dobás volt, de nem volt szabad, hogy túl laza legyen, mert az a technika rovására ment volna.”

Huszonnégy év után lesz ismét három versenyzőnk a szám fináléjában.

ALAPVONAL. Ryan Crouser, a súlylökés immár háromszoros világbajnoka a nagy darab, az erős emberek többségéhez hasonlóan belevaló, közvetlen ember, aki imádja szülőállamát, Oregont, úgy áradozik róla, mintha hivatásszerűen tenné, csak sokkal több lélekkel. Cowboykalapja mindig kéznél, a hazai versenyeken néha a dobókörbe lépve sem teszi le.

A nőknél ugyanebben a számban Melissa Jefferson-Wooden nyert, Takács Boglárka az elődöntőig jutott.

Enyingi Patrik szintén élete egyik legjobb idejét futotta, a 45.25-ös teljesítménye azonban így sem volt elég a továbbjutáshoz.

Sajnos Tóth Anna beragadt a rajtban és a táv elején hibázott is egyet; a kalapácsvető Németh Zsanett 27. lett.

Ez a legjobb magyar maratoni szereplés Szabó Karolina 1987-ben elért 9. helye után, Földingné Nagy Judit 1993-ban szintén a 15. lett.

A tokiói atlétikai világbajnokság első estéjén rögtön telt ház fogadta a versenyzőket.

A magyar sportoló 540 centiméterrel a 26. helyen végzett.

„Jól érzem magam, a végsebességem alapján egy jó rajttal harcban lehetek a döntőért.”