A hétvégén nem lesz forduló az NB-s bajnokságokban, ugyanis a Magyar Kupában a legjobb 32 közé jutásért lépnek pályára az állva maradt csapatok.

Gondolták volna, hogy ez bizony a helyi Videoton? Vagyis a székesfehérvári illetőségű cég mifelénk kevéssé ismert litván alteregója? Mármint az Ekranas.

Magas páratartalommal párosuló nagy meleg ébresztette csütörtök reggel Máltán a ferencvárosi labdarúgókat, no meg a szállodai szobák igencsak zajos, gyakorta meleg levegőt fúvó légkondicionáló berendezése, s bár a többség nyugtalanul aludt, izgalom jeleit nem lehetett felfedezni a reggelinél.

Mifelénk, ahol jobb esetben köpködik, rosszabb esetben hátba rúgják az edzőt, szokatlan, másutt említést sem érdemlő jelenet volt.

1964. áprilisában az MTK 4:0-ra verte a Celticet a Népstadionban a Kupa-győztesek Európa Kupájának az elődöntőjében. Akkor az európai visszhangot kiváltó siker a glasgow-i 03 után a sorozat döntőjébe jutást jelentette a kék-fehéreknek.

Nem állíthatjuk, hogy a nép özönlött az MTK-Celtic találkozóra, ám ekkor még úgy gondolkodott a lelátó magyar érzelmű része, hogy a "családi körben aratott győzelem is ér annyit, mintha telt ház előtt születne meg a siker. Aztán jött a feketeleves...

Itt volt tehát a Celtic, s vele együtt mintegy kétezer békés, barátságos, sörimádó skót.

Tököli előkelő turistaként szállt fel a Máltára induló gépre, s bár kiderült, esze ágában sincs játszni, jelenléte megnyugvással töltötte el a társakat.