Hat férfi és nyolc női válogatottal kedd óta az isztambuli Ahmet Cömert-emlékversenyen vesz részt a magyar amatőr-ökölvívás. A törökországi torna az olimpiák, világbajnokságok és Európa-bajnokságok után bizonyosan a legnagyobb a világon, a Boszporusz partján kesztyűt húz, aki él és mozog a kontinensen, no meg azon kívül is.

A nyári férfi világbajnokságra (eredeti helyszíne Bangkok, ám az atípusos tüdőgyulladás miatt elképzelhető, hogy a Távol-Keletről Moszkvába vagy Bakiba költözik a vb) és a májusi, pécsi női kontinensviadalra készülő válogatottak a héten Isztambulban lépnek szorítóba  Európa legerősebb nemzetközi tornáján, az Ahmed Cönert-emlékversenyen.

Marco Antonio Barréra maradt a pehelysúly vitathatatlan  igaz, világbajnoki öv nélküli  bajnoka. A mexikói ökölvívó Las Vegasban már a negyedik menetben feladásra kényszerítette az amerikai Kevin Kelleyt, és ebben a súlycsoportban továbbra is veretlen.

A vártnál sokkal nagyobb küzdelemben, de Kótai Mihálynak (220, 11 K. O.T. K. O.) sikerült megőriznie a hibátlan mérlegét a profik között.

Érdekek és ellenérdekek ütközése után végül április ötödike helyett április 12-én, de sor kerül a Theo Kerekesch, Kótai Mihály (210, 11 K. O.T. K. O.) tandem bemutatkozására. Kótai és új edzője, a neve ellenére "echte német Kerekesch Londonban esik át a tűzkeresztségen, méghozzá a brit Darren Rhodes (1352, 5) ellen.

"4 magyar, 4 címmeccs, 44 menet!  szól a szlogen, a Felix-Promotion szlogenje, amely a korábbi gálákra aggatott "Profi mestervizsga (Kovács) és az "A tűzmadár éjszakája (Erdei) után ezúttal kevésbé visz a fantázia világába, ellenben pontosan informál arról, hogy mi is történik majd május 10-én a miskolci szorítóban.

Chioggiában, Olaszországban portyázó válogatottunk első fellépésekor három magyar és három olasz győzelem született, másodízben Ferrarában léptek kötelek közé Szántó Imre szövetségi kapitány fiai.

A Jégszínházban Lengyelország női együttese lépett fel a Vona József kapitány által irányított magyar hölgyek ellen  amolyan főpróbájaként a májusi, pécsi Európa-bajnokságnak. Négy kategóriában nem rendeztek mérkőzést, 54, 63 és 66 kilóban ugyanakkor két-két összecsapásra is sor került.

Ahhoz képest, hogy jó kis olaszmagyar csapattalálkozónak indult a mieink hétvégi, chioggai és ferrarai fellépése, nemhogy nem lett belőle hivatalos országok közötti összecsapás, de nem is pénteken és vasárnap lépnek szorítóba a felek, hanem már csütörtökön sort kerítettek az első mérkőzésekre, és szombaton késő este húznak kesztyűt másodízben.

Mindkét nem válogatottja szorítóba lép a hétvégén, a hölgyek Lengyelország ellen szombaton a Jégszínházban, míg az urak az olaszok vendégeként pénteken és vasárnap húznak kesztyűt.

Erdei Zsolt a papírformának megfelelően a 15. mérkőzését is megnyerte a profik között, igaz, volt némi veríték is ebben a sikerben. A WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú interkontinentális bajnoka a negyedik menetben még a padlón volt a brazil José Hilton Santos ellen (Olekszandr Gerasenko után a dél-amerikai is egy állra mért ütéssel küldte padlóra), utána azonban összeszedte magát, és simán megnyerte a harmadik címmeccsét is.

"Tiger, Tiger!  üvöltötte úgy 15 ezer ember szombat éjszaka fél 12 tájékán a hamburgi Color Line Arenában, avagy az Universum Box-Promotion megmenekült attól, hogy Vladimir Klicsko után egy újabb világbajnokát is elveszítse.

A vártnál nagyobb csatában ugyan, de Erdei Zsolt megvédte a WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú interkontinentális bajnoki övét. Madár a negyedik menetben még a padlón volt José Hilton Santos ellen, a tizedikben viszont már ő küldte a földre a brazilt, aki nem tudta kiheverni ezt a pofont. Erdei Zsolt a harmadik címmérkőzését is a tervezett menetszám előtt fejezte be.

Erdei Zsolt szombat este profikarrierje harmadik címmérkőzését vívja, a tét az eddigi két összecsapáshoz hasonlóan a WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú interkontinentális bajnoki öve lesz. Mindeközben Derrick Harmon túlsúlya miatt majdnem elmaradt az est fénypontja, a világbajnoki címmérkőzés.

Tekintettel a szerda délutáni kezdésre, a hazai bokszesemények többségével ellentétben, nem lepték el a népek a csarnokot.