Ezért nincs női északi összetett az olimpia programjában

Már több évtizedre visszanyúlik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon törekvése, hogy minden sportágban legyenek a férfiak mellett női versenyszámok (ritmikus gimnasztikában és műúszásban viszont csak nők indulnak – szerencsére). A téli sportágak közül a síugrás volt eddig az utolsó, ahol már a gyengébb nem képviselői is szerepelhettek, de az északi összetett eddig még mindig kimaradt.
Ez nem a Nemzetközi Síszövetség ellenállásán múlik, ők az elvárásnak megfelelően elindították a női versenysorozatokat is, 2021-től pedig már a világbajnokságokon is indulhatnak külön versenyszámokban a női versenyzők és várták a NOB értesítését a női szakág programba vételéről.
Ők azonban negatív választ küldtek, arra hivatkozva, hogy túl kevés ország képviselteti magát a sportágban. Szó, ami szó, az első két vb-n mindössze 31 női versenyző állt rajthoz (egy országból négyen is indulhattak), de még a tavalyin is csak 38, ráadásul maga a szakág az utóbbi időben gyakorlatilag a norvég, az osztrák, a német és a japán versenyzők belügye lett. Azonban a nők nélkül, ráadásul az egyre apadó érdeklődés miatt már a férfiak 2030-as részvétele is bizonytalanná vált.
A síszövetség újításokkal próbálja meg a nézők számára vonzóbbá tenni a szakágat: bevezették a tömegrajtos versenyt (itt előbb a sífutást rendezik és csak utána az ugrást), illetve a nők már nagysáncról is ugranak, míg a férfiak számára éppen az olimpia után kezdenek majd olyan versenyeket rendezni, amelyben sírepülő sáncon mérik össze erejüket a versenyzők, azaz sokkal nagyobb és látványos ugrások várhatóak.
Hogy ezek a változtatások beváltják-e a síszövetség (és persze leginkább a NOB várakozásait), az még kérdéses, de sok idejük már nincs a bizonyításra, hiszen ugyan a következő téli olimpiáig még négy év hátravan, de a programot már jóval korábban véglegesítik.








