Háromszor is a sífutók voltak a magyar olimpiai csapat legjobbjai

Azt nyilván sokan tudják fejből, hogy melyik téli olimpiákon szereztek a magyar versenyzők érmeket, de akik mégsem tudják, azok kedvéért (meg mert olyan szívmelengető) érdemes felidézni, ezért aztán átismételjük a legeredményesebb ötkarikás szerepléseinket.

A legjobban eddig a legutóbbi játékokon, Pekingben szerepeltek a mieink, amikor a rövid pályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang 500 méteres győzelme mellett két bronzérem, valamint egy negyedik és két hatodik hely volt a mieink termése. Négy évvel korábban, Pjongcsangban a váltó aranyérme mellett egy negyedik, két ötödik és egy hatodik helyezést szereztek versenyzőink.

A harmadik helyezetthez elég sokat kellett visszalapozni: 1948-ban, St. Moritzban Kékessy Andrea és Király Ede szerzett ezüstérmet páros műkorcsolyázásban, utóbbi pedig a férfiak között is ötödik lett, míg gyorskorcsolyázásban Pajor Kornél éppen csak lemaradt a dobogóról 10 ezer méteren. Ugyancsak egy ezüstéremmel zártak a mieink az 1980-as Lake Placid-i játékokon, ahol Regőczy Krisztina és Sallay András lett második a jégtáncosok mezőnyében, rajtuk kívül pedig nem is volt más magyar versenyző – és nem ez volt az egyetlen ilyen eset.

Az 1956-os játékokon, Cortina d’Ampezzóban Nagy Marianna és Nagy László képviselte a mieinket páros műkorcsolyázásban, és szerzett bronzérmet, míg 1932-ben Lake Placidban Rotter Emília és Szollás László harmadik, Orgonista Olga és Szalay Sándor pedig negyedik volt, s ekkor ők alkották a teljes csapatot.

1936-ban Garmisch-Partenkirchenben és 1952-ben Oslóban is bronzérmesek lettek párosaink (előbbin Rotterék, utóbbin a Nagy testvérek), de Németországban Szekrényessy Piroska és Attila révén volt egy negyedik helyezésünk is.

Ezzel elérkeztünk azokhoz a játékokhoz, ahol már nem szereztek érmet versenyzőink, de voltak pontszerzőink (negyedik-hatodik helyezettek). Ezek közül a legjobban a 2006-os torinói játékok sikerült a legjobban, ahol először végeztek pontszerző helyen rövid pályás gyorskorcsolyázóink: Huszár Erika negyedik, Knoch Viktor ötödik lett 1500 méteren. Négy évvel később, Vancouverben Huszár hatodik lett ugyanabban a számban, míg női váltónk ötödik lett.

Az ötödik helyen végzett 1972-ben, Szapporóban egyedüli magyar indulóként Almássy Zsuzsa, aki ötödik lett női műkorcsolyázásban, míg négy évvel később, Innsbruckban Regőczy és Sallay debütált ötödik hellyel ezüstérmük előtt. Almássy 1968-ban Grenoble-ben volt hatodik, és ugyanezt a helyezést érte el Szocsiban, 2014-ben női rövid pályás gyorskorcsolyaváltónk.

És akkor jöjjenek azok az olimpiák, amelyeken nem voltak pontszerzőink: a jégtáncos Engi Klári és Tóth Attila kétszer – 1988-ban Caglaryban és négy évvel később Albertville-ben – is a legjobb volt hetedik helyezéseivel, míg 1964-ben (Innsbruckb) női sífutóváltónk, 2002-ben (Salt Lake City) a műkorcsolyázó Sebestyén Júlia zárt a nyolcadik helyen. Az 1928-as St. Moritz-i játékokon a gyorskorcsolyázó Eötvös Zoltán volt a legjobb magyar 1500 méteren elért tizedik helyével – ez az a helyezés, amelyet már a mostani olimpián is elérték a mieink –, 1994-ben (Lillehammer) a műkorcsolyázó Czakó Krisztina 11., négy évvel később Naganóban Vidrai Szabolcs lett 13. Elérkeztünk az utolsó háromhoz: az 1984-es szarajevói olimpián férfi sílövőváltónk 14. helyezése volt a legjobb, míg az első játékokon, 1924-ben (Chamonix) a sífutó Németh Ferenc volt a legeredményesebb az 50 km-en elért 20. helyezésével. Végezetül az 1960-as Squaw Valley-ben megrendezett játékokon ugyancsak egy sífutó, Bartha Magdolna 10 km-en elért 23. helye volt a legjobb.

Annak is utánanéztünk, hogy az egyes sportágaknak melyek voltak a legjobb magyar helyezései. A rövid pályásoknál és a műkorcsolyázóknál természetesen adva van, hogy előbbieknél Liu Shaoang és a férfi váltó aranyérme a csúcs (azért érdemes megemlíteni, hogy a legjobb női egyéni helyezés Huszár Erika 1500 méteren elért negyedik helye volt 2006-ban), míg párosban Kékessy Andrea és Király Ede (1948), jégtáncban pedig Regőczy Krisztina és Sallay András (1980) ezüstje a rekord (egyéniben a férfiaknál Király, a nőknél Almássy Zsuzsa lett ötödik).

A gyorskorcsolyázóknál Pajor Kornél 1948-as negyedik helyezése a legjobb, míg a nőknél Ihász Kornélia 1964-ben volt 18. Háromszor szerepelt a téli játékokon jégkorong-válogatottunk: 1928-ban és 1964-ben győzelem nélkül egyaránt az utolsó helyen zárt, ez egy 11. és egy 16. helyezést jelent. Ezzel szemben 1936-ban továbbjutott csoportjából a középdöntőbe, és a hetedik helyen végzett.

A sízőknél az alpesiek a legsikeresebbek Miklós Edit 2014-ben, lesiklásban elért hetedik helyével, a férfiaknál Kozma Péter volt 18. 1984-ben, műlesiklásban. Sífutásban az 1964-es női váltó nyolcadik helye a legjobb. A csapatnak tagja volt Balázs Éva, aki ugyanott egyéniben 10 kilométeren zárt a 19. helyen, ami a mai napig a legjobb női egyéni helyezés, míg a férfiaknál Németh Ferenc 1924-es, 50 km-es 20. helye a csúcs. Sílövészetben ugyancsak egy csapat, az 1984-es férfi váltó a legeredményesebb 14. helyezésével, míg a nőknél 1992-ben Bereczki Brigitta volt 44. 15 km-en, a férfiaknál pedig Sajgó Pál zárt a 26. helyen 1960-ban. Utóbbival kapcsolatban az az érdekesség, hogy ekkor debütált a sportág az ötkarikás programban, és a 30 induló közül úgy előzött meg Sajgó négy versenyzőt is, hogy 20 lövéséből 14-et elhibázott. Síugróink közül Gellér László a legeredményesebb, aki 1968-ban nagysáncon lett 19., viszont bármennyire is különös, a síakrobatáknál eddigi egyedüli indulóként Swaney Elizabeth a rekorder a pjongcsangi 24. helyezésével. Érdekesség az is, hogy északi összetettben három olimpián (1924, 1928, 1936) hat versenyzőnk is indult, de végül egyikük sem teljesítette a versenyt.

Hódeszkában négy éve Kozuback Kamilla big airben elért 17. helyezése jelenleg a csúcs, míg bobosaink közül a nőknél Stréhli Ildikó és Kürti Éva 2002-ben elért 13. helye a rekord, a férfiak pedig ugyanazon az olimpián négyesben zártak a 23. helyen. A többi sportágnak – curling, szánkó, szkeleton – sajnos még soha nem volt magyar indulója.