Vincent Defrasne lehajrázta Ole Einar Björndalent

Ahogyan a nőknél, úgy a férfiaknál is a hét eleji sprintverseny eredménye alapján indultak a versenyzők, elsőként a német Sven Fischer, két norvéggal, az 1998-ban 20 km-en, négy éve pedig váltóban olimpiai bajnok Halvard Hanevolddal, illetve az ugyancsak váltóban olimpiai bajnok (mellesleg nyolc éve 10 km-en ezüstérmes) Frode Andresennel a nyomában.

Fischernek nem sikerült az első lövészet, két hibát is vétett, azaz 300 méterrel többet kellett futnia, míg a két norvég egyből mehetett tovább. S, hogy teljes legyen a norvég fölény, nem sokkal az első lövészet után a 12-es rajtszámmal induló címvédő, Ole Einar Björndalen jött fel harmadiknak.

A második lövészetet Andresen alaposan elszúrta – három büntetőkört kellett futnia az amúgy nem éppen megbízható lövőteljesítményéről híres norvégnak -, Hanevold azonban ezúttal is hibátlanul lőtt, s már fél perc előnye volt a közben a második helyre feljövő francia Defrasne, illetve 45 másodperc az egy büntetőkört futó Björndalen előtt.

Az álló testhezetben azonban Hanevold is rontott, méghozzá hármat, így a hibátlan francia, az ötödikként induló Vincent Defrasne vette át a vezetést, s még az újabb egyet rontó Björndalen is megelőzte honfitársát.

Az utolsó, mindent eldöntő lövészet idegi feszültségét viszont a francia sem tudta elviselni, ő is kétszer rontott, s bár Björndalen is hibázott egyszer, mindössze hat és fél másodperccel volt gyorsabb a francia az utolsó 2,5 kilométer előtt. Mivel a norvég a mezőny egyik legjobb futója, ez már sejtette Björndalen címvédését. Újabb kilométer elteltével már csak 1,8 másodperc volt a hátránya, az előzésre pedig újabb 600 méter elteltével került sor.

A francia megpróbált lépést tartani a norvéggal és ez sikerült is neki, sőt a célegyenesben, általános elképedésre le is futotta az ötszörös olimpiai bajnokot, s így megszerezte az aranyérmet. Björndalen az ezüst, a német Fischer pedig végül feljött a harmadik helyre.