Kósa Lajos: A pontszerzés reális cél

– Néhány nap múlva kezdődik a téli olimpia, de a korábbiakkal, legalábbis az előző kettővel ellentétben azért más reményekkel, célokkal utazhat Milánóba a korcsolyás különítmény. A szövetség elnökében milyen érzések, gondolatok munkálkodnak a rajt előtt?
– Az egyik szemem sír, a másik nevet – jelentette ki Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázószövetség elnöke. – Nevet, hiszen remek fiataljaink vannak: sok-sok világversenyről hoztak érmeket az elmúlt években, vagyis kiváló az utánpótlásunk. És sír, mert előbb országot váltottak a Liu fivérek, aztán pedig a Jászapáti testvérek is kidőltek a sorból, megsérült előbb Petra, utóbb pedig Péter is, így a jövő csapatát küldjük harcba Milánóban. Az említett nehézségek mellett akadtak továbbiak is: Nógrádi Bence és Tiborcz Dániel is hosszú ideig sérült volt, tavaly ilyenkor még úgy tűnt, Daninak be is kell fejeznie a pályafutását. Valóban volt, lehetett olyan érzésünk, mintha az ág is húzna minket…

– Ugyanezt érezhetjük, ahogyan elnök úr szokott fogalmazni, a szépen korcsolyázók kapcsán is, hiszen az Ignateva Mariia, Szemko Danijil jégtánckettős alig maradt le az olimpiáról, első számú tartalékként készültek az elmúlt hónapokban – igaz, a Pavlova Maria, Sviatchenko Alexei páros messzire juthat Milánóban.
– Táncosaink valóban egy hajszállal maradtak le a kvótáról, sokáig reménykedtünk, hogy mégis indulhatnak az olimpián, hiszen az előttük lévő kettős egyik tagjának az állampolgársága csak az utolsó pillanatban rendeződött. A párosunk viszont tényleg nagyon jó formában van, nyugodt szívvel jelentem ki: a világ három legjobbja közé tartozik – nagyon nagy csatát várok ebben a számban, és bízom az éremszerzésben. 

– Vagyis ebben az ön által is felvázolt, nem éppen könnyű helyzetben reálisnak tartja, hogy a korcsolyázók folytatják a 2006 óta tartó sorozatot, és Milánóban is szereznek pontot, pontokat?
– A pontszerzést teljes mértékben reálisnak tartom. Elsősorban persze a Pavlova, Sviatchenko párostól várhatjuk ezt, esetében valamilyen nagy katasztrófának kellene történnie, hogy ne így legyen.

– Abból már volt elég eddig. Szűkítve a sorozatot a rövid pályás gyorskorcsolyázókra, merthogy Torino óta ők hoztak mindig pontokat, esetükben is elképzelhetőnek tartja a jó szereplést?
– A kvalifikációs sorozat előtt sokkal nagyobb esélyét láttuk annak, hogy a női váltónk kijut az olimpiára – a lányok nem szereztek kvótát, a fiúk viszont igen, erre azért túl sokan nem fogadtak volna. Mi sem, de a srácok fantasztikus versenyzéssel kiharcolták a kvótát. Más kérdés, hogy Jászapáti Péter sérülése ezt a négyest is megbontotta… De ezt a csapatot és a vegyes váltót is képesnek tartom a pontszerzésre, hogy egyéniben meddig jutunk, meglátjuk. 

– A megváltozott helyzetben mintha még kevesebb fény esne a téli olimpiára, a téli sportágakra: elnökként ebből mit érzékel?
– A téli olimpiával kapcsolatban a jégkorong és a korcsolyasportok kapják a legnagyobb figyelmet itthon – szurkoltam is nagyon a női jégkorongcsapatnak, hogy megszerezze a kvótát, nagyszerű lett volna, ha ott lehetett volna Milánóban. Kevésen múlott, de úgy vélem, egyre közelebb ér az olimpiai induláshoz, és én a férfiak esetében sem tartom ezt reménytelennek. Egy téli olimpián mindig kisebb létszámú a magyar csapat, mint egy nyárin, de nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mindig mi, korcsolyázók adjuk a legnagyobb küldöttséget. Nem vagyunk téli nemzet, nincsenek hegyeink, ezért leginkább a jeges sportágakban bízhatunk: kicsit természetesnek is veszem, hogy kevesebb figyelem hárul ránk, mint a nyári sportágakra. De mi azon leszünk, hogy a korcsolyázókra továbbra is figyeljenek: tehetséges gyerekek vannak nálunk, s ha végre megépül a Nemzeti Korcsolyázóközpont, még jobbak lesznek a lehetőségeink. Mi igyekeztünk mindent megtenni, hogy a korcsolyázóink minél jobban felkészüljenek az olimpiára – hálásak vagyunk a kormánynak, hogy ehhez az éves támogatás mellett egy jelentősebb költségvetési kiegészítéssel segített minket. 

– Az elnök mikor utazna haza elégedetten Milánóból?
– Ha egy érem kerülne a zsákba, nem lennék boldogtalan.

A pjongcsangi olimpián a helyszínen élhette át Kósa Lajos a sporttörténelmi sikert, mi több, a férfiváltó döntője előtt megsúgta a körülötte lévőknek, az aranyért lesz harcban a magyar négyes.  „Aki nem úgy vág neki egy versenynek, hogy nyerni akar, az sosem lesz győztes – mondta a honi szövetség elnöke. – Láttam a fiúk arcán az elszántságot, azt, hogy ők nyerni akarnak. És ugyanezt láttam Liu Shaoang tekintetén is a pekingi ötszáz méteres finálé előtt.” A koronavírus-járvány miatt 2022-ben a Gyakorló Jégcsarnokban követte a futamokat az elnök – a szövetségben dolgozókkal és a korcsolyacsaládhoz tartozókkal: „A jég melletti nagy kivetítőn néztük a pekingi olimpiát, hatalmas volt az őrjöngés a csarnokban. És persze nagy volt az öröm is.”