Kós Hubert: Nyerni is meg kell tanulni

– Hogy volt az a hazai rendezésű Európa-bajnokságokon?
– Sokszor mondtam már, hogy nekem Cseh Laci a példaképem. Őt néztem a tévében, úgy nőttem fel, hogy a hazai Eb-ken ott ültem a lelátón, tapsoltam azzal a műanyag valamivel a kezemben, és mondtam, kiabáltam, hogy hajrá, Laci!

– Ezért is érintette meg lelkileg az, hogy vasárnap a saint-denis-i kontinensviadal záró napján kétszáz vegyesen nemcsak nyert, hanem Cseh László cápadresszes Európa-csúcsát is felülírta?
– Laci miatt lettem vegyes úszó. Azóta persze történt egy s más az életemben, és én is gyorsabban kezdtem el úszni, meg kicsit áttértem a hátúszásra, de ezen az Eb-n megint úszhattam ezt a számot. Régen nagyon sok fájdalmon verekedtem magam keresztül, hiszen jó ideig nem sikerült úgy ez a szám sosem, ahogyan szerettem volna. Pedig edzettem sokat, örülök, hogy a munka, amit korábban beletettem, nem a semmiért volt. Örülök, hogy egy ekkora ikon csúcsát döntöttem meg. Még sosem beszéltem eddig róla, de egyszer azt mondta nekem Laci, amikor még nem volt jó a mellúszásom, hogy egy nap, amikor nagyon kell, amikor nem is számítok rá, össze fog állni a mellúszásom. Igaza lett. Ez a vasárnapi volt a pályafutásom leggyorsabb ötven métere ebben az úszásnemben. Örülök, hogy így tudtam befejezni ezt az Európa-bajnokságot, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó leszek kétszáz vegyesen.

– Ugorjunk már vissza az első Eb-aranyára kétszáz vegyesen. Ha azt mondom, 2022 augusztusa, mit felel?
– Ott végre képes voltam legyőzni magamat. Azt a Hubit, aki előtte nem tudott nyerni, aki előtte valami miatt sosem tudta megcsinálni… Fontos mérföldkő volt. Ha ott második vagyok, vagy éppen negyedik, lehet, hogy nem nyerek olimpiát. Mert nyerni is meg kell tanulni.

– Három aranyat szerzett Saint-Denis-ben, kettőt egyéniben, egyet a gyorsváltóval, mellette még másik három számban indult, s kettőben döntőbe is jutott – maximálisan elégedett?
– Bob Bowman meg is ölne, ha én erre igennel felelnék. De nem is lehetek teljesen elégedett. Volt egy lyukas számom, az ötven pillangó, ahol nem úsztam egyéni csúcsot: az előfutamban hét századdal maradtam el tőle, aztán a középdöntőben valami olyasmit csináltam, amit egyszerűen nem is értek, fogalmam sincs, mi történt velem. A rajt után lementem a víz alá, ott kicsit búvárkodtam – onnantól vége is volt a versenyemnek.

– Sok számot vállalt, egyéniben tizenötször rajtolt…
– …annyi számot úsztam, annyi minden történt velem ezen a versenyen, olyan sok mindenről beszélhetnék! És persze sok minden van, amit lehet és kell is elemezni. De örülök, hogy így csináltam. Továbbra sem bántam meg, hogy nekimentem a kétszáz hátnak. Lehettem volna kicsit nyugisabb, a táv elején visszább vehettem volna, akkor talán még jobb időt úszhattam volna, és akkor a következő napokban is lehet, hogy jobb eredmények jönnek, de ennek semmi értelme sem lett volna. Nem azt kell gyakorolni, hogy minél lassabban ússzunk, hanem hogy minél gyorsabban. Érdekes verseny volt ez: a kétszáz hát aranya és a váltógyőzelem után volt három olyan nap, amikor nem nagyon történt semmi, a negyedik, meg a hatodik hely kevésbé érdekes eredmény – szurkolói szemszögből biztosan. A kétszáz hátnak nem tudtam igazán örülni, a végére szerettem volna még egy nagy győzelmet hozni. Egyszerűen meg kellett mutatnom!

– Önmagának, Bob Bowmannek, a szurkolóknak?
– Bobnak nem volt jó hete, mert a Pan Pacificen született néhány nem jó eredmény – most a csapattársaimról beszélek –, úgyhogy kicsit meg akartam mutatni a világnak, hogy ez nem azért történt így, mert Bob bármit is rosszul csinált volna. Léon Marchand-nak és nekem jól sikerült az Európa-bajnokság. Örülök, hogy mindketten jól szerepeltünk, mert egyfelől ezért edzünk ilyen sokat, másfelől ez Bob Bowmannek is sokat jelent.

– Szóba került már több név is, mondok egy újabbat: Kós Olivér Európa-bajnok.
– Ez egészen elképesztő! Apukám nagy vágya, hogy egy nap az olimpián nyer a magyar vegyes csapatok vegyes váltója, benne az öcsémmel, Olival, és a húgommal, Alisonnal. Az első, kisebb lépés efelé megvan, hiszen Olival nyerhettem Európa-bajnoki aranyat. Nem véletlenül volt benne a csapatban. Nem az a kategória, mint Milák Kristóf, vagy éppen Németh Nándor – amúgy én sem –, de közelít efelé. Én is azon dolgozom, hogy javuljak száz gyorson, hogy el merjem kezdeni, és hogy bírjam is a végén. Mert a világbajnokságon és az olimpián én is kelleni fogok. És szerintem Olivér is. Még nem tart itt, de amit csinál, főleg a reggeli úszásoknál, az elég ritka Magyarországon.

– Azt mondta, lesz sok minden, amit elemezhet később. Összefoglalná, mit tanult ebből az Európa-bajnokságból?
– Sok minden történt, sok mindent tanultam, de megint majdnem ugyanott tartok, mint előtte… Kétszáz hát, kétszáz vegyes – mi legyen? Megpróbálkoztam a kétszáz pillangóval, nem jött be. Úgy is kalkuláltunk, hogy ötven-ötven százalék. De legalább annyit tudunk, hogy ezzel a jövőben nem kell foglalkozni. És ezzel az utolsó nappal az Európa-bajnokságon még nehezebb lett a szívem, mert nem könnyű lemondani a kétszáz vegyesről. Főleg úgy, hogy megközelítettem Ryan Lochte és Michael Phelps időeredményét. Csak hát van egy Léon Marchand is ebben a számban, ráadásul ez a szám ugyanazon a napon van az olimpián, mint a kétszáz hát. Át kell ezt még gondolni nagyon, azt is, lehet, hogy mégis érdemes megcsinálni a duplát. Vajon van értelme, vajon képes lennék rá? Az is lehet, hogy másfelé nézek, hiszen van már egy Pápai Olivérünk, aki Saint-Denis-ben hatalmas időt úszott négyszáz gyorson. Lehet, hogy lesz egy 4x200-as gyorsváltónk is, inkább azt úsznám az olimpián, mint a kétszáz vegyest.

2022, Róma „Úristen, de jó érzés kimondani, hogy Európa-bajnok vagyok. Végre mellém állt a szerencse, bejött nekem is valami… Nem akarom ismételgetni a múltbeli kudarcaimat, de az elmúlt évek nehezek voltak a számomra: hiába mondogatta mindenki, hogy tehetséges vagyok, hogy képes vagyok nyerni, eddig csak magyar bajnokságokon került a nyakamba aranyérem… Ez a győzelem már csak ezért is ér mindennél többet, végre-végre tényleg megcsináltam!”     2024, Belgrád „Bob Bowman megírta, hogyan ússzak, hogyan kezdjek, de tudtam, hogy azt nem tudom megtenni, mert akkor két percen kívüli a vége. Ezt azért nem írtam meg neki, mert nem szereti, ha kifogásokat keresünk. Aztán ahogy az lenni szokott, a mellel megint gondjaim voltak. Aggódhattam volna, és kicsit aggódtam is, de ennyit tudok, viszont amikor ráfordultunk a gyorsra, éreztem, hogy maradt még a tankban. Örülök, hogy mégiscsak meglett az arany, és szerintem annak Bob is fog, hogy ilyen állapotban is így küzdöttem. Két éve ilyen fáradtan biztosan nem győztem volna, mert akkortájt egészen más mentális állapotban voltam.”       2026, Saint-Denis „Hogy egy ilyen ikon ilyen országos csúcsát döntöttem meg egy olyan versenyen, amelyen mindent, de tényleg mindent ki kellett adnom magamból, hihetetlen élmény. Olyan, mint az olimpiai arany, amit jó ideig nem tudtam felfogni, egyelőre ezt sem tudom: Laci csúcsát döntöttem meg! Szombaton sem a kétszáz vegyes középdöntőjében, sem a kétszáz pillangó döntőjében nem jött az adrenalin, ez sem volt túl jó, de a vasárnapi fináléban már jött az adrenalin, én meg kihasználtam. Kiúsztam magam. Nagyon.”

Kiszolgálta a közönséget az olasz úszónő, Sara Curtis, aki kétszer is megdöntötte a világcsúcsot 50 méteres hátúszásban. Az új világrekordok felállításáért tíz-tízezer euró ütötte a markát, emellett eltörpül, amennyit egy arany, két ezüst és két bronzérméért kapott, de így is az Eb legtöbbet kereső sportolója lett 25 616.67 eurós pénzdíjával. A top ötben két magyar versenyző is helyet kapott, aki váltóban szerzett aranyérme mellett egyéniben is eredményes volt. Kós Hubert negyedik lett a legjobban keresők listáján, ő 9 583.33 euróval (kb. három és félmillió forint) lett gazdagabb két egyéni aranyérméért és egy Európa-csúcsáért, Milák Kristóf egy arany- és egy bronzérmet szerzett egyéniben, és ő is úszott egy Európa-csúcsot, ami 8 583.33 eurót (nagyjából három millió és százezer forint) hozott neki a konyhára. Ezekben a pénzösszegekben nincsenek benne az állami jutalmak, amelyek olimpiai versenyszám és kétévente rendezett Eb esetén jóval jövedelmezőbbek, mint a nemzetközi díjazás. (K.-SZ. B.)