Öttusa, triatlon: több szám, több siker?
A multi-, más néven összetett sportágak táborába tartozik az öttusa (vívás, úszás, akadályverseny, illetve a futás és a lövészet kombinációja) és a triatlon (úszás, kerékpározás, futás), amelyekben az is közös, hogy a magyarok rendre sikeresek bennük. De vajon van-e valamiféle különleges oka annak, hogy mindkét sportágban a világ élmezőnyéhez tartozunk?
Öttusában nem telt el úgy világesemény az idén, hogy magyar versenyző ne álljon egyéniben is legalább egy alkalommal a dobogón. Ami az aranyakat illeti, Szécsi Nemere az U17-esek és az U19-esek között egyaránt világbajnok lett, míg Tamás Botond a juniorok, Rajncsák Diána az U19-esek, Kósa Nóra, valamint Birta Botond az U15-ösök mezőnyében örülhetett Eb-győzelemnek.
A 2004-es athéni olimpián győztes Vörös Zsuzsanna nemcsak a Szécsi Nemerét is a soraiban tudó székesfehérvári Alba Volán SC öttusaszakosztályának igazgatójaként, hanem a hazai sportági szövetség alelnökeként is igyekszik sokat tenni a sikerekért.
„Jellemzően a klubjaikban edzenek a versenyzők, de a szövetség törekszik minél több közös, válogatottfelkészülést beiktatni a naptárba. Az egyesületekben jó munka folyik, az edzőknek megvan a kellő alapképzettségük, nyitottak az újításokra. Az öttusa az utóbbi időben rengeteg szabályváltozáson ment keresztül, és az érvényesül a mezőnyben, aki a leginkább képes alkalmazkodni, felvenni a ritmust. A felnőttek tavaly még lovagoltak, az ő számaik közé az idén került be az OCR, vagyis az akadályverseny, amely a korosztályos vb-ken, Eb-ken már 2023 óta szerepel programban.
A több számnak előnye, hogy azok közül bármelyik bevonzhatja a fiatalt a sportágba.
A tapasztalatok szerint az OCR népszerű a gyerekek körében, az utánpótlás mennyiségében nincs jelentős változás a csere után. A sportágunk eredményességének egyik oka lehet, hogy az öttusában megvannak azok a példaképek, akik az utánuk jövőket is a minél jobb teljesítményre sarkallják. Arról nem beszélve, hogy ha a sikeres, elismert versenyzők megmaradnak a sportágban edzőként vagy sportvezetőként, akkor nagyon értékes tapasztalatokat adhatnak tovább a jövő bajnokainak. Más sportágakkal nem konkurálunk, de természetesen kihívást jelent, hogy például egy olyan, számos sportlehetőséget kínáló városban, mint Székesfehérvár, éppen az öttusát válassza egy fiatal.”
A modern pentatlonhoz képest jóval fiatalabb sportág a triatlon, amely 2024-ben ünnepelte Magyarországon a 40. születésnapját (az első hazai versenyt 1984-ben Szombathelyen rendezték), az elmúlt években pedig a népszerűség és az eredmények tekintetében óriásit lépett előre. Tavaly a magyar triatlonsport addigi legsikeresebb évét jegyezhettük fel, Lehmann Csongor a felnőttek között Európa-bajnok lett, míg az utánpótláskorúak közül Horváth Karol U23-as világbajnoki aranyérmet szerzett, Szalai Fanni pedig elsőéves ifjúságiként zárt Eb-győztesként és vb-másodikként a juniorok között. A sort pedig még hosszan folytathatnánk a világversenyeken szerzett érmekkel.
„A szövetségben az elmúlt tíz évben igyekeztünk lefektetni a megfelelő alapelveket, és következetesen építettük a válogatottakat. Az elmúlt esztendőkben pedig valóban szebbnél szebb eredményeket ünnepelhettünk, köztük jó néhány vébén vagy Eb-szerzett dobogós helyezést – mondja Lipták Tamás, a válogatott szövetségi kapitánya. –
A versenyzőn kívül a sikerekben kulcsszerepük van a szakembereknek, akik között magas szinten dolgozó, elhivatott edzők sokaságát találjuk, és persze köszönet illeti a szülőket is.
A családoknak a multisportág komoly kihívást jelent, hiszen ahhoz nagyobb anyagi támogatás szükséges, ráadásul a logisztikai oldal sem egyszerű: jóval többet kell a gyereket szállítani, nehezebb megtervezni a napirendjét.”
És hogy milyen a két sportág viszonya?
„Rivalizálásról, rossz kapcsolatról nem beszélhetünk. Tapasztalunk átjárást, a fiatalok esetében ez egyáltalán nem ritka, és több triatlonos edző is besegít az öttusázók felkészülésébe. Összességében
egyre kevesebb az olyan gyerek, aki komoly szinten akar sportolni. Szerintem ez általános jelenség, emiatt pedig mi is példaképként tekintünk más sikersportágakra, igyekszünk tanulni tőlük.
(Kiemelt képünkön: Szécsi Nemere és Szalai Fanni Források: UIPM, MTSZ)
