Gerendás György még pénteken délután nyilatkozta, hogy hazudna, ha azt állítaná: a Vasas elleni rangadóra élezi ki együttesét. Annyiban igazolta szavait, hogy a kapuba a fiatal Nagy Viktort állította, mondván, kíváncsi, hogy teljesít a nagyon tehetséges hálóőr, ha egy sztárcsapat rohamozza a kapuját. Szécsi tehát pihent, mint ahogy a Nice elleni sikeres Euroliga-találkozón alapembernek számító Gór-Nagy és Fülöp is. Ebből is látszott, a bajnokság szempontjából tétje már nem, inkább presztízse volt a csatának.
Az első negyedben Madaras játszotta a főszerepet, aki nemcsak elhozta a labdát a ráúszásnál, de háromszor is megrezegtette a hálót: egy alkalommal négyméteresből, kétszer pedig kapásból, csuklóval gyönyörűen rásegítve terelte be a labdát a BVSC ketrecébe. Érdekességképpen említsük meg, hogy a válogatott szélső büntetője előtt 20 másodperccel Vincze ugyancsak négyesből szerzett gólt. A Vasasnál egyszerre volt vízben a két center, Steinmetz Ádám és Varga Zsolt, ezúttal felváltva dolgoztak benn középen, vagy húzódtak ki kapásszélre. Míg az első negyedben egyetlen emberelőnyt sem jegyezhettünk fel, a másodikban már ötöt is, Steinmetz Ádámról például sorra állították ki a hazaiakat. Ezen játékrész előtt Madaras újra elhozta a labdát, aztán nemsokára megérdemelt pihenőre vonult. A Vasasnál Kásás látványos kapásbombája és néhány, a társakat is meglepő remek passza érdemelt ki átlag feletti elismerést, a másik oldalon Nyéki második pókhálózó felső sarkosa. A félidőben 7–4-es vendégvezetéssel úsztak a medenceszélre a csapatok, Steinmetz Ádám és Dabrowski viszont már nem is térhetett vissza: miután a sípszó után még gyömöszölték kicsit egymást, cserével kiállította őket Kiszelly játékvezető.
Madaras (szemben) négy gólt szerzett, saját kapuja elôtt pedig falat húzott
Madaras (szemben) négy gólt szerzett, saját kapuja elôtt pedig falat húzott
A harmadik negyedben hiába kiabált Kósz, hogy "Rossz kéz!, Rossz kéz!", csak nem mentek ki a megiramodó Czigányra a társai, mire Steinmetz Barna eszmélt, a BVSC játékosa már lendített, és Kósz tehetetlen volt – no meg mérges. A BVSC-nek 6–8-nál lett volna lehetősége felzárkózni a harmadik negyed első percében, ám Szabó vegytiszta helyzetben érthetetlenül passzra adta a fejét, ráadásul pontatlan volt. Amikor pedig emberelőnyhöz jutott a Vasas, Kásás Zoltán időt kért. Nem véletlenül, hiszen jó ideje gól nélkül pólóztak fiai, végül Hesz találata után hét perccel Vindisch törte meg a gólcsendet (6–9). Kis Gábor még válaszolt, de aztán távolodott a Vasas, az első negyed után az utolsó játékrészben is megvillant még Madaras, végül Kásás már-már elveszve Nyéki szorításában beemelte a labdát a kimerészkedő Nagy fölött. Amolyan látványos, ám izgalommentes gálameccset láthattunk kellő gólgazdagsággal és a papírforma épségben maradásával.
