Harminchat évesen váltott

A csongrádi klub kerete ezennel véglegesnek mondható, mint ahogy az új célokról is egyértelműen döntöttek a legutóbbi hatodik helyezett elöljárói.
"Célunk az első négy közé kerülni, a minimális terv pedig a még nemzetközi kupaszereplést érő ötödik hely megszerzése – mondta Juhász György szakosztályvezető. – Továbbá arra törekszünk, hogy a serdülőbajnokságban második helyen végző csapatunkból négy-öt tehetséget fokozatosan beépítsünk a felnőttkeretbe, számításaink szerint a 2005–06-os idényre néhányan már a nagycsapathoz tartozhatnak. A szponzori csoportnak köszönhetően némileg javult az anyagi helyzetünk, stabil háttér mellett dolgozhatunk."
A csongrádiaktól Szabó Nándor, Szűcs Levente, Torday Árpád és Várhegyi Gergő távozott, és valószínűleg abbahagyja a játékot Török Tibor, miután a munkahelyi elfoglaltságát nem tudja összegyeztetni a profisporttal. A maradók névsora a következő: Barát Ferenc, Szegi Zoltán (kapusok), Boros László, Molnár Péter, Munkácsy Róbert, Pataky Gergely, Plézer János, Varga Péter, a fiatalabbak közül pedig Görög Gábor, Horváth Ádám és Fáy Endre tartozik még a felnőttek kötelékéhez.
Juhász György hozzátette, a szövetség kérdésére pozitív választ adtak, vagyis ha az FTC vagy az UTE közül bármelyik is visszalépne a LEN-kupa-szerepléstől, már most szívesen vállalják az indulást a második számú sorozatban.
S akkor vissza az újonnan jövőkhöz, elsősorban Tóth Lászlóhoz, aki 287 válogatottsággal a háta mögött, világ- és Európa-bajnoki érmek, valamint Világkupa-győzelem birtokában, 36 esztendősen döntött úgy, hogy száznyolcvan fokos fordulatot vesz, s 200 kilométerrel odébb teszi székhelyét.
– Az ember azt gondolná, hogy a pályafutása befejezésén töri a fejét, erre tizenhárom éves fővárosi, illetve külföldi munkálkodás után srófolt még egyet a pályafutásán. Hogy jutott erre az elhatározásra? – kérdeztük Tóthot, aki a Becsej centereként Bajnokok Ligáját nyert 2000-ben, magyar bajnok ellenben még sohasem volt.
– Egyszerű. Nem érzem magam öregnek, a sérülések elkerültek, és kifejezetten motivált vagyok.
– Na, azért volt, hogy ki kellett hagynia mérkőzést, mert éppen fájlalta valamelyik porcikáját.
– Ja, az csak egy hasfalhúzódás volt, amolyan munkasérülés, amit ki lehet heverni. A krónikus sérülések a veszélyesek, nekem viszont nem fáj a vállam, a csuklóm és a derekam sem.
– Az egészégével tehát nincs gond, annál több a Fradival. Nyílt titok, hogy anyagi problémákkal küzdenek a zöld-fehérek, tartoznak a játékosoknak. Önnek mennyivel?
– Háromhavi pénzzel. Ennyi idősen már nem fér bele, hogy az elvégzett munkáért ne kapjam meg a járandóságom. Vagyis nagy váltásnak tűnik a Szegedre szerződésem, de a Ferencvárosnál kialakult helyzetben mindenképpen lépnem kellett. Szegedről visszautasíthatatlan ajánlatot kaptam, amellyel éltem is.
– Gyöngyösi Andrással már dolgozhatott együtt a Népligetben. Milyen lesz újra az ő útmutatásai szerint edzeni és meccselni?
– Beszéltem már vele, és szimpatizálok a szakmai tervekkel. Nincsenek irreális célok kitűzve, szisztematikus munka elé nézünk, és örülök, hogy belefértem az elképzelésekbe.
– Hogy értékeli a Fradi elmúlt idénybeli produkcióját?
– Ha a bajnokság utolsó két-három hónapjában nem sújtották volna állandó jelleggel sérülések a csapatot, megcsíphettük volna a harmadik helyet. A következő szezonban azonban csak a Honvéd emelkedik ki a mezőnyből, utána csaknem hasonló erősségű csapatok jönnek – talán az Egert illik még komolyabban venni. Szerintem lesz keresnivalónk.