Családapának is nagyon profi

- Nem okozott plusz feszültséget, hogy több ezer kilométernyi távolságban tapossa a vizet, miközben otthon egyszerre két csemetével gyarapodhat a család?
- Felkészültem rá. Csak akkor aggódtam, amikor Noémi gyomorrontás miatt kórházba került, és én már elutaztam a csapattal a tengerentúlra. Szerencsére nem lett következménye az epizódnak.

- Nem akarom a vízilabda felé terelgetni a csöppségeket, de mi lenne ha…
- Megfordult a fejünkben, és örömmel látom, hogy kifejezetten élvezik a vizet. Ennél tovább nem érdemes most gondolkodni, de mindenképpen javallom majd nekik a testmozgást.

- Gondolom, akad bőven tanácsadója.
- Mindennap kapok valami útravalót, de szívesen is fogadom a jó ötleteket. Bármennyire is igyekszik felkészülni az ember az anyai és apai feladatokra, azért mindig érhetik meglepetések.

- Mi a legnehezebb?
- Ilyen nincs. A két nővéremnek összesen öt gyereke van, így aztán nagy gyakorlatot szereztem a fürdetésben, az altatásban és a büfiztetésben is.

- Hogy bírja? Jó darabig csak áhítozhat az edzések közti pihenőkre.
- Egyelőre nincs gond, ugyanis végig otthon voltam, az edzések csak a jövő héten kezdődnek meg. Majd akkor kiderül, hogy birkózom meg egyszerre a pólóval és a családapasággal.

- A vébé óta pihen, nem volt ott a Világliga hatos döntőjében. Amikor jöttek a hírek Belgrádból, sem érzett ingert a pólóra?
- Elsősorban örültem a szusszanásnak, aztán amikor beszéltem a többiekkel a meccsekről, előtört belőlem a játékos - azért jó lenne ott lenni, és legyőzni a szerbeket a fináléban. Visszavágásról csak azért nem beszélek, mert a Világliga-győzelem nem semlegesíthette volna az elvesztett világbajnoki címet…