A vb-n nem volt olyan meccs, amelyiken háromnál több játékos pontozódott volna ki, de mivel kettővel nagyobb volt a keret, jobban megoszlottak a büntetések. Az olimpián könnyebben jöhet össze négy játékosnak is a kritikus három kiállítás, s ha ez előfordul, akkor egy csapatban a cserekapusnak a mezőnyben játszania. Legrosszabb esetben az is összejöhet, hogy valamelyik csapatban öten játszanak, és állandó emberhátrányban lesznek a hajrában.
Az olimpiai szabály egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a 11 játékos mellett még ketten ott lehetnek Tokióban, de nem lakhatnak az olimpiai faluban.
Kemény Dénestől, a FINA edzőbizottságának alelnökétől megtudta az Index, hogy a szervezet folyamatosan tárgyalt a koreai Kvangdzsuban a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB), hogy a cserék lakhassanak a faluban és lehessen kapust cserélni, de a NOB kevés rugalmasságot mutatott eddig. Pedig a FINA-nak van ereje, mert jelenleg 47 aranyat osztanak szét a vizes sportágakban, míg a nagy rivális atlétikában eggyel kevesebbet.
A helyzet úgy állt elő, hogy azt szerették volna elérni, a nőknél ne csak nyolc, hanem tíz csapat lehessen, ami sikerült is, ezért kellett kettővel csökkenteni a csapatok benevezhető játékosainak számát, így ugyanis a vízilabda 22 játékoshelyet összességében elveszített.
„Tizenkét játékossal egyszerűbb is lett volna gazdálkodniuk az edzőknek. A saját tapasztalatom is azt mutatta, amíg kapitány voltam, hogy egy játékos általában kevesebbet játszott a többieknél” – idézte a lap Kemény Dénest.
Kemény úgy gondolja, hogy a játék felgyorsítása egyértelműen kedvező előrelépést hozott, a bírói felfogás megváltoztatása, valamint az, hogy több kiállítást ítélnek, és a létszám lecsökkentése összességében katasztrófát okozhat. Ezért vannak most tárgyalások.
A teljes cikk itt elolvasható.
Három napon túli csodák – Ballai Attila publicisztikája
