Az 588. számú ház titkai

Solti látogatás az Olaszországot meghódító edző, a tragikus sorsú, Auschwitzban elhunyt Weisz Árpád gyökerei nyomában. A kisváros emlékei a zsidó temetőből, a valamikori 588. számú házból és a református templom tornyából. Helyszíni riport, különleges dokumentummal: itt a legendás edző születési anyakönyvi kivonata.

Weisz Árpád (jobbra) a Bologna edzőjeként

Évtizedekig sötét folt volt Weisz Árpád élettörténete, az olasz újságíró, Matteo Marani biográfiájának 2007-es megjelenésééig azt sem tudta senki, hogy az egykori ünnepelt edző Auschwitzban végezte. A maga korában Olaszország megbecsült szakembereként tisztelt, az akkor éppen Ambrosiana-Inter néven futó Internazionaléval 1930-ban, a Bolognával pedig 1936-ban és 1937-ben bajnoki címet szerző tréner sorsát zsidó származása pecsételte meg.

A tréner két gyermeke, Klára és Róbert (jobbra) is Auschwitzban végezte

Családjával előbb Franciaországba, majd Hollandiába menekült, a westerborki gyűjtőtáborból vitték el négyüket a hírhedt náci koncentrációs táborba, ahol aztán a családfő – feleségét, a szombathelyi Rechnitzer Ilonát és két gyermekét, a tizenkét éves Róbertet és a nyolcéves Klárát tizenöt hónappal túlélve – 1944. január 31-én halt meg.

Az említett könyv („Dallo scudetto ad Auschwitz”) megjelenése Olaszországban megalapozta kultuszát, az újrafelfedezett edzőnek három éve emléktáblát avattak a milánói San Siro Stadionban, a megemlékezésen részt vett Javier Zanetti csapatkapitány és Massimo Moratti klubelnök is. Bár a Magyar Nemzet tavalyi nagy szavazásán a legjobb tíz magyar edző közé választották, az 1896. április 16-án Solton napvilágot látott, később játékosként a kőbányai Törekvésből induló Weisz Árpád ismertsége és elismertsége Magyarországon azóta is hiányos. Tegyük hozzá, nehezíti történetének alapos feldolgozását, hogy gyermekkoráról és gyökereiről szinte semmit sem tudni. Az ifjú Weisz bemutatásánál Marani is jelentős részben a képzeletére hagyatkozott.
„Tanult ember, az újságok elejtett megjegyzései alapján Budapesten járt jogi egyetemre, igaz, nem fejezte be, alighanem az első világháború kitörése szólt közbe. Sokat olvashatott, nyitottsága, érdeklődése pótolhatatlan tapasztalatokhoz segítette későbbi munkájához. Miből következtethetünk a műveltségére? Az írásaiban megmutatkozó stílusból. Nyelvezete gazdag, választékos, némi iróniával fűszerezve és a klasszikusoktól vett idézetekkel színesítve.
Kevesebb mint száz kilométerre született Budapesttől, ahol azokban az években egymást metszették az európai kulturális áramlatok; óhatatlanul magába szívta Freud tanítását, Nietzsche filozófiáját, Klimt festészetét, és a főváros okkersárga városfalai mentén talán megértette a formálódó történelem üzenetét is. Buda és Pest, a királyi vár és a Duna hídjai között, Európa egyik leggyorsabban bővülő városában futballozott, tanult, majd dolgozott egy ideig banktisztviselőként. Éppen úgy, ahogyan Mitteleurópa hivatalnokait elképzeljük: művelt, sokoldalú kozmopolitaként.”

Áprilisban emléktáblát kapott szülőhelyén, a 6500 lakosú Bács-Kiskun megyei városkában, Solton, az ügyet helyi szinten Németh István, az önkormányzat sportbizottságának elnöke karolta fel.

„Református vagyok, konok kálvinista, de szerintem felekezettől függetlenül minden solti büszke lehet arra, hogy ilyen híresség élt itt – mondja a 47 éves képviselő, akit különös szál kapcsol a tragikus sorsú edzőhöz: az ő édesapja és nagyapja is állatorvosként dolgozott, éppúgy, mint annak idején Weisz Árpád édesapja, Weisz Lázár. – Rengeteg jószág volt Solton, és mivel akkoriban a községben egyetlen állatorvos működött, a család a biztos megélhetést hagyta itt 1905-ben, amikor felköltözött Budapestre. Beszéltem a helybeli öregekkel, akik még hallottak történetükről, ők úgy mondják, Árpád feltűnő futballtehetsége miatt mentek fel Weiszék a fővárosba.”
Mivel a fiú akkoriban mindössze tizenkettedik évében járt (egy lánytestvére volt még), az amatőr labdarúgás pedig akkoriban nem kecsegtetett fényes megélhetési lehetőségekkel, érdemes kritikával kezelnünk a kétségkívül szép történetet. Inkább arról lehet szó, hogy a nagyvárosi környezet, a virágzó budapesti világ a családfő fantáziáját is megmozgatta, és alighanem meg is találta a számítását, hiszen ismereteink szerint Weisz Lázár a fővárosban is folytatta állatorvosi munkáját.

Kulcsdokumentum, mi több, az egyetlen közvetlen emlék a híres edző solti kötődéséről a születési anyakönyvi kivonat. Ennek alapján Havasi Erzsébet szülésznő reggel 7 órakor segítette világra a csecsemőt, a papíron alighanem hibásan szimpla v-vel szerepel a család neve. Lázár, az édesapa negyvenéves, a borsodi Hejőszalontáról („Heő-Szalonta”) származik, a 29 éves édesanya, „a községi állatorvos háztartásbelije”, Zsófia pedig a Nógrád megyei Szécsényből. A gyermek neme fiú, vallása – elírással – „irzaëlita”, utóneve Árpád. „Megjegyzés: törvényes házasságból. Felolvastatván helybenhagyatott és aláíratott.” Rögzíti a születési helyet, a család lakcímét is, a korabeli 588. számú ház címe ma a Nyár utca 19-nek felel meg – az akkori épület már nem áll.

„Valamikor a Kövesi család lakott itt, a ház előtörténetéről nem sokat tudok, mi 2007-ben költöztünk ide férjemmel és két fiunkkal – fogad a Kopolya-tó melletti házban Kökény Melinda pedikűrös. – Nem hallottam arról, hogy valaha itt élt Weisz Árpád, sőt őszintén szólva mostanáig azt sem tudtam, hogy ő kicsoda. Szeretünk itt lakni, közel van a templom, az iskola, a művház. Nyugodt, csendes hely, a tóparti békák brekegése hozzátartozik a környezethez.”

Ami a solti zsidóságot illeti, az öregek még emlékeznek nyolc-tíz itteni családra (Goldner, Porgetz, László, Tarnai, Fischer), ma már nem él itt egy sem. A közeli Apostag zsidósága mindig is jelentős volt, ott zsinagóga is működik, a rabbi házát pedig a szóbeszéd szerint titkos földalatti folyosórendszer köti össze a helyi zsidók házaival.

Solton csupán imaház volt valamikor, a maroknyi zsidó lakosság az elbeszélések szerint emberveszteség nélkül átvészelte a második világháborút, több helyen, például a református templom tornyában bújtatták őket (egy alkalommal csak az mentette meg a rejtőzőket, hogy a rozoga fa csigalépcső beszakadt a toronyba induló német katona alatt, aki kedvét szegve visszafordult).
A szőlőhegyen látni még a zsidó temető megmaradt köveit, héberbetűs sírfeliratait, például egy 1889. szeptember 9-én elhunyt, 18 éves asszonyét, bizonyos Goldberger Johannáét, született Weisz Johannáét. Hogy rokona volt-e a hét évvel később világra jött Árpádnak, csak gyaníthatjuk.

Solt futballcsapata talán valamikor az ezerkilencszázötvenes években
A város futballtörténetének büszkesége Balczer István, aki a Kispest ifijei között Puskással egy csapatban játszott

Az idén először rendezték meg Solton a Weisz Árpád-emléktornát, az U11-es sporteseményen a helyieken kívül Paks, Dunaújváros, Dunaföldvár, Dunavecse és Kiskőrös csapata vett részt. A 2013-ban posztumusz díszpolgárrá avatott edzőre a tervek szerint eztán minden évben futballal emlékeznek. A megyei III. osztályban szereplő felnőtt csapat öltözőépületén tábla őrzi a hírét.

A solti gyermekkor és a Budapestre költözés pontos körülményeit homály fedi, Weisz Árpád fiatalkori időszakát illetően azonban fontos adatokra lelt Andreides Gábor, a neves játékos és edző életrajzának kutatója.
„Bizonyára nem volt híján a talentumnak, hiszen amikor tizenhárom-tizennégy évesen bekopogtatott Kőbánya futballklubjához, a Törekvéshez, nem küldték el, sőt három évvel később már a felnőttek között is pályára lépett – ad számot az első világháború előtti évek ismereteiről a történész. – Miután kitört a háború, szinte azonnal, 1914 augusztusában besorozták, és későbbi karrierje szempontjából érdekes módon éppen az olasz frontra vezényelték. A mai Szlovénia területén fogságba esett 1915 novemberében, a bécsi katonai levéltártól kapott, a Vöröskereszt által kiállított értesítő szerint a császári és királyi 32-eseknél szolgált őrvezetői tisztségben. Hadifogolyként a szicíliai Trapani városában dolgozott egy használaton kívüli tésztagyárban, hazatérésének időpontja nem tisztázott, valószínűleg csak 1918-ban vagy 1919-ben érkezett Budapestre. Mindenesetre 1920 januárjában a sportlap már arról írt, hogy remek húzás Weisz beállítása a Törekvés felnőtt csapatába.”

Hozzászólások

hozzászólás