Barangolás a magyar futball rejtett tájain
„A helyiek lelkesedését tapasztalva nem is értem, miért nem működik itt csapat” – jegyezte meg Telek András Reziben, a Hátsó füves futballmentő túra újabb zalai állomásán, ahol öt év után népesült be újra az elhagyott pálya. Erős futballközösséget, összetartó falut ismertünk meg a váráról is híres településen, a remény él a folytatásra, a csapatszervezés nehézségei azonban itt is érvényesülnek.
“Ki építi újjá a rezi futballvárat?” bővebben
A Mura-menti horvátság apró falujában, Fityeházon büszkék szívós hozzáállásukra, amit bizonyít a tény, hogy tizenkét év után újraszervezték feloszlott csapatukat a Hátsó füves futballmentő túra alkalmából, a Zalai Főnix elleni mérkőzésre.
“Hamisítatlan krabót futball Fityeházon” bővebben
Európában is párját ritkító látványossággal gazdagodott Hévíz, amelynek önkormányzati épületében a nemrég nyílt kiállításon valamennyi zalai „futballozó” település dressze megjelenik.
“Zalai mezbirodalom: páratlan kiállítás Hévízen” bővebben
A Református lelkészek csapatával mérkőzött meg a Szatmári Főnix a Hátsó füves futballmentő túra rendhagyó állomásán, Vámosorosziban Telek András válogatott futballista és Szalay Kont esperes ellenfélként csapott össze.
“Futball ég és föld között” bővebben
Magyarországon a 21. században a nagypályás felnőtt férfi csapatok 32 százaléka megszűnt, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a leépülés mértéke 59 százalékos. A zempléni vidéken szervezett nagypályás Hátsó füves-kupa alternatív megoldási javaslatot kínál a társadalmi okokban gyökerező nehéz helyzetre.
“Hátsó füves-kupa: válasz a falusi futballválságra” bővebben
A Sárospatakhoz tartozó Végardón a helyi népszerű fürdő és a labdarúgás története hagyományosan összekapcsolódott, a Hátsó füves futballmentő túrán 24 év szünet után összeálló helyi csapat játéka pedig aktuálissá tette a kérdést: mi lesz a sportpályából kialakított strandparkoló sorsa?
“Fürdőkultúra és futball Végardón: vigyázz, mély víz!” bővebben
Nyolc év után játszott újra Kustánszeg csapata, a 461 lelket számláló göcseji település pályájára életet vitt a Zalai Főnix.
“Hátsó füves futballmentő túra: képriport Kustánszegről” bővebbenTíz éve indult a Hátsó füves.
Az országjáró multimédiás sorozat legelső riportja 2015 tavaszán jelent meg Hercegszántóról a Nemzeti Sport felületein. Albert Flórián bácskai szülőfalujából azóta eljutottunk több mint 250 településre, hogy a futball szemüvegén keresztül mutassuk be az ismeretlen emberi történeteket, a társadalom változásait és a helyi közösségek hétköznapi valóságát.
“Tízéves a Hátsó füves” bővebben
Az alig ötszáz lelkes Szentantalfán közösségi összefogással megmutatták, miként lehet a futball a 21. században is egy kistelepülés életének meghatározó tényezője – zárul Balaton-környéki riportsorozatunk, amelynek tapasztalatai és gyűjtött anyagai a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban készülő 2026-os Hátsó füves-kiállítást is gazdagítják majd.
“Szentantalfa válasza a falusi futball válságára: a Nivegy-völgyi modell” bővebben
Egy gyári csapat különös világa: az 1920-as évek elején kialakított üzem dolgozóinak együttese egészen egyedi szabályok szerint működött, mérkőzései után például rendszerint növényvédő szerekkel kedveskedett a játékvezetőknek. A vegyi anyagok gyártásáról híres Peremarton sajátos futballközegében folytatjuk Balaton-környéki barangolásunkat, készülve a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállításra.
“„Életünk a gyár” – a peremartoni labdarúgás száz éve” bővebben
A festői Balaton-felvidéki táj, a vidéki nyugalom és az országos hírű piac sokakat vonzott Káptalantótiba: a beköltözők városias közege átrajzolja a hagyományosan mezőgazdálkodásból, szőlőművelésből élő település életét, a futballcsapat egyelőre keresi a helyét. Folytatjuk a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállítást felvezető Balaton-környéki riportsorozatunkat.
“Káptalantóti – egy igazán cool falu” bővebben
Balaton-felvidéki Hátsó füves-barangolásaink újabb állomásán, Monostorapátiban természetes sportszeretettel, összefogással vívják csendes forradalmukat a társadalmi nehézségek ellen, és az optimista szemlélet a fiataloknak is reményteljes jövőt kínál. Folytatjuk regionális riportsorozatunkat, amellyel egyúttal készülünk már a 2026-ban a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban bemutatkozó Hátsó füves-kiállításra.
“A mi kis falunk – összefogás Monostorapátiban” bővebben
Utánajártunk a legendának, amely szerint a füredi parton játszották először Magyarországon a britek játékát. Megidézzük a sportág importőreként emlegetett Richard Young angol hajógyár-alapító alakját és a település korai futballtörténetének furcsa epizódjait. A 2026-os veszprémi kiállítást felvezető, Balaton-környéki Hátsó füves-riportsorozat friss epizódjában Balatonfüred futballmúltjában merülünk el.
“Football a Balaton partján” bővebben
„Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk” – bár a falu futballéletének aranykora a múlté, a hajdan szovjet nyomásra citrusféléket termesztő Balatonakaliban minden nehézséggel dacolva tartják életben a csapatot. A Hátsó füves 2026-os veszprémi kiállítását felvezető Balaton-környéki riportsorozatot a tó partján folytatjuk.
“A magyar narancs földjén” bővebben
Mára egyetlen futballcsapat sem maradt a Káli-medencében – a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállításra készülve az ország egyik divatos, ám társadalmi szempontból ellentmondásos térségében folytattuk a Balaton-felvidéki terepmunkát.
“A tsz-világ romjai a Káli-medencében” bővebben
A Hátsó füves országjáró sorozat a következő hetekben a víz közelsége, az elbűvölő táj és a vidék nyugalma miatt is közkedvelt Balaton-felvidék labdarúgását mutatja be, készülve a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállításra.
“A Balaton-felvidék futballtitkai” bővebben
Hátsó füves-visszatekintés egy különösen tartalmas évre: a láthatatlan futballvilág közösségeire és a tiszta amatőr szellemiségre építő kezdeményezéshez 2024-ben közvetlenül 37 esemény kapcsolódott. Mérkőzések, kiállítások, kultúrprogramok és utazások révén próbáltunk közelebb jutni a magyar futball legizgalmasabb dimenziójához, ahol tiszta a levegő, szabad a pálya és harangszó töri meg a gólcsendet.
“Élet a csendes hátországban – ez volt a Hátsó füves 2024-ben” bővebben
„Esterházy Péter technikáját mindenki csodálta, vajbokája volt ” – mondja egykori játékosáról a Csillaghegyi Munkás Torna Egylet csapatát 1980 óta irányító Boldizsár Imre, az Utazás a tizenhatos mélyére című könyvben B.-ként emlegetett tréner, aki a blaszháromban is életben tarja a Márton úti pályájáról kiszorult együttest. Az idő mindent megszelídít, a világhírű írótól kapott könyvdedikációk közül a 76 éves tréner ma már ezt a kedves bejegyzést is harag nélkül emlegeti: „A csapatot az alkohol és az edző iránti gyűlölet fogta egységbe.” A Hátsó füves Budapest újabb epizódjában a Csillaghegy múltjába és jelenébe adunk betekintést.
“„Esterházy Péter rendkívüli tehetség volt, csak elvitte az irodalom”” bővebben
Felszámolás alatt áll a 125 éve alapított egyesület, amelynek Róna utcai sporttelepén évek óta az enyészet az úr – a csapat korábbi játékosaival elevenítettük fel a szebb időket a Hátsó füves Budapest újabb epizódjában.
“Postás SE: a címzett elhalálozott” bővebben
Indul a Hátsó füves Budapest: mintegy 300 vidéki falu, város és határon túli magyarlakta település futballszociológiai bebarangolása után a főváros felé fordulunk, hogy elfeledett kiscsapatok, feledés homályába veszett történetek, ismeretlen emlékek nyomába eredve tárjuk fel a lüktető metropolisz futballtitkait. Időről időre jelentkezünk egy-egy különleges riporttal a város félreeső vagy már betemetett pályáiról, keressük a múlt ittfelejtett kincseit, a “blaszos életérzés” nem mindennapi tanúit. A régi budapesti csapatok nyomába eredve először a Magyar Pamut emlékeit járjuk körül – pörköltes tálban landoló labdával, kubai szövőnőkkel és egy bokorban talált kapufával.
“Hátsó füves Budapest: a város utolsó kapufája” bővebben