Futball a rács mögött, Eb-láz a zárkákban, rongyos Ibra-életrajz – tiszalöki börtönriport

Tiszalöki börtönfutball rácson innen és túl: alsózsolcai pályára visszavágyó rab, országos aranycsapatot kovácsoló őr. A börtönkönyvtár legrongyosabbra olvasott darabja? Hát persze, hogy az Ibrahimovic-önéletrajz.

Újfehértóról hosszabb biciklis szakasz következik, észak-nyugati irányban haladunk, út közben a tedeji gazdaságnál frissen csapolt, savanykás, szűretlen almalével tankolunk. Bár még jó néhány kilométerre tőlünk Tiszalök városa, jól kivehető a 2007-ben megépült börtön hatalmas falakkal körülvett, erődszerű tömbje. Hosszas előkészítés és a szükséges biztonsági óvintézkedések után bejutunk oda, ahonnan többnyire kijönni szeretnek. Mielőtt néhány fénykép, interjú erejéig találkozunk a tornacsarnokban futballozó fogvatartottakkal, Pappné Baranyi Edina bv. főhadnagy, fogvatartási főelőadó és Gombos Levente bv. százados, fogvatartási előadó nyújt betekintést a fegyházként, börtönként és fogházként is üzemelő intézmény futballéletébe.
Festett klubcímerek az egyik foglalkoztatói szoba falán. A zöld, a lila, a kék, a szürke és a piros épület 526 zárkába osztott 770 lakóját munkáltatással, oktatással és a szabadidő hasznos eltöltésével igyekeznek felkészíteni a társadalmi beilleszkedésre, a szigorúan rögzített időszakokban a nevelők irányítása mellett részt vehetnek kulturális és sportprogramokon. Hogy a mindig slágernek számító pingpong, csocsó, darts és kártya mellett mekkora igény mutatkozik a – szabadtéri betonos pályán vagy tornacsarnokban űzhető – futballra, attól is függ, hogy az aktuális fogvatartotti körben akadnak-e olyanok, akik a társakat is be tudják fűteni. Ilyen szempontból mostanában kedvezőtlenebb a helyzet, az utóbbi időben több lelkes börtönfutballista is szabadult. Korábban még szintek közötti bajnokságot is szerveztek, a csapatnevekben gyakorta az épületek színe, a társasági hangadók neve vagy a falakon túli kedvencek köszöntek vissza: Zöld harcosok, Lila vegyes, Leó és csapata, Kék angyal, Grey boys, Puskás FC.

De nem csak a rács másik oldalán pattog a labda, a fogvatartók is rendszeresen összejárnak futballozni, mi több, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási intézet válogatottja 2010-ben a bv. intézetek közötti éves bajnokság aranyérmét szerezte meg a Vágóhíd utcában. Gombos Levente régi vágya teljesült a sikerrel, a csapatot szervező százados a jó alapoknak tulajdonítja a bravúrt. A társaság a tiszalöki városi kispályás bajnokságban, a környékbeli egyesületekkel vívott edzőmeccseken kovácsolódott össze, és ne felejtsük el megemlíteni a dolgozóknak meghirdetett, legendás Arany Bakancs-kupát se. 

A tapasztalt börtönőr térde már nem a régi, a csapatkapitányi tisztséget immár a fiatalabb korosztályt képviselő Dankó Zoltán c. bv. törzszászlós, biztonságtechnikus tölti be. Két-három hetes felkészüléssel hangol együttesével a regionális bajnokságra, a tiszalöki börtönőrök aranycsapatának tagjaként ismeri a siker ízét. A Nyíregyházi Spartacusnál nevelkedett balhátvéd és balszélső egy ideje a megyei II. osztályú Nyírtelek igazolt játékosa, a Kálmánháza vagy a Nyírpazony elleni derbi számára van annyira kiélezett, mint Leó és csapata számára a Zöld harcosok vagy a Puskás FC elleni.
És ha már Puskás: a fogvatartók szerint a könyvtár DVD-kínálatából előszeretettel vetítik az Aranycsapat kapitánya, Ronaldinho vagy Cristiano Ronaldo legszebb megmozdulásaiból készített válogatást. A legnépszerűbb darab azonban nem film, hanem egy rongyosra olvasott könyv: a rabok szinte kézről kézre adják az „Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimovic” című önéletrajzi kiadványt. Tízezer kötet közül válogathatnak az olvasni vágyók, a kínálatban az egyházi irodalomtól az autós albumokig számos téma megtalálható, a tapasztalat szerint a rács mögött különösen nagy igény mutatkozik az utazási könyvekre.A Hátsó füves sorozat keretében két évvel ezelőtt a márianosztrai börtönben jártunk, Tiszalökön is visszaköszöntek a nógrádi tanulságok: a futball a fogvatartottak számára fontos nevelő és csapatépítő tényező, a fogvatartók kezében pedig jutalmazási vagy éppen fegyelmezési eszköz. A cél a társadalmi normák elsajátíttatása, a zökkenőmentes visszailleszkedés elősegítése. Ennek szellemében szerveznek általános és középiskolai szintű oktatást az intézményben (ottjártunkkor éppen az érettségin izzadnak a vizsgázó rabok), évente meghirdetnek három piacképes szakképzést, a tanfolyam végén kőművesek, festők, parkgondozók, targoncavezetők várhatják papírral a kezükben az újrakezdést.

Szigorú rendben zajlanak a börtön mindennapjai: reggel 5 óra 30 perckor ébresztő, zárkarend kialakítása, létszámellenőrzés (érdekesség, hogy ilyenkor a fogvatartottak arcszőrzetét is szemrevételezik, nem lehet a bajuszosként jegyzőkönyvezett lakóból egyik napról a másikra borotvált arcú), reggeli a zárkában (csajkázás), létszámellenőrzés, kivonulás munkára, ebéd, délutáni szabadidő, 17 óra 30 perckor zárkazárás. Televízió mindegyik helyiségben működik, a kilenc fogható csatorna valamelyikén mindig találni sportot, esténként egy-egy Bajnokok Ligája-mérkőzés közvetítése sok cellában kihagyhatatlan program. És akkor a tavalyi Európa-bajnokság idején tapasztalt ünnepi és kizökkent hangulatról még nem is beszéltünk.Kísérőinkkel percekig járjuk a labirintusszerű börtönrendszert, szigorúan felügyelt rideg vasajtók sora nyílik előttünk, csapódik mögöttünk, elhaladunk a börtönábécé éppen motozásra váró vásárlói mellett, mígnem eljutunk a tornacsarnokhoz, ahol éppen fogvatartottak döngetik a labdát. Az őrök gondos felügyelete mellett zajló derbi végeztével két játékos is engedélyt kap a nyilatkozatra. Nevüknek, arcképüknek közléséhez hozzájárultak, az általuk elkövetett bűncselekményről azonban nem kívánnak beszélni.Lakatos Zsolt 38 éves, hároméves börtönbüntetéséből tíz hónap van hátra. Négygyermekes családapa, friss fájdalma, hogy 14 éves lánya ballagásán nem lehetett ott. Elmondása szerint odakint rövid ideig a Mátészalka középpályása volt, idebent az egyik leglelkesebb futballista. Ököritófülpösről származik, előzőleg Budapesten dolgozott a közlekedési hálózat karbantartójaként, reményei szerint vissza is veszik majd munkahelyére. Börtönidőszaka során többnyire vízügyi munkálatokra rendelték ki, a feladat a Keleti-főcsatorna partjainak gondozása, kaszálása. „Ha véletlenül megrúgjuk a másikat a játék hevében, bocsánatot kérünk tőle, éppúgy, mint odakint. Nem szoktunk vitatkozni, veszekedni” – állítja.

Balog Norbert a tiszalöki börtön 26 éves lakója, a fogvatartottaknak szervezett benti futballmeccsek állandó résztvevője.

Mennyit kell ülnie?
Öt év, három hónapot. Még tíz hónap, és vége.
Futballozott odakint?
Egy jó évet, Alsózsolcán, az ificsapatban. De újrakezdeném.
Hány éves?
Huszonhat. Mire szabadulok, huszonhét leszek. Mit gondol, annyi idősen elférnék még valahol?
Megyei szinten simán.
Akkor letenném a cigit is, mindent, csak a foci legyen. Olyan családban nevelkedtem, hogy cipőre is alig futotta, jobb körülmények közül biztosan messzebbre jutottam volna.
Hallom a többiektől, megrögzött Barcelona-szurkoló.
A zárkatársam pedig Real Madrid-megszállott! Gondolhatja, mi megy odabent…
Mi volt a börtönben az Európa-bajnokság idején?
Őrület! Csak a focit beszélte mindenki, és amikor a portugálok ellen összejött a három három, ünnepelt az összes zárka.
Család?
Két fiam van, a hatéves már futballozik. Tegnap újságolta, hogy képzeld, apa, rúgtam három gólt. Csak hát… Tudja, nehéz szívvel hallgatom, amikor kérdezgetik a beszélőn, hogy apa, miért nem jössz már haza. Nem szeretném még egyszer otthagyni őket. Ha kimegyek, legfőbb dolgom lesz, hogy a családot rendezem, a gyerekeket támogatom, elindítom őket a futballban is. És dolgozni akarok.
Mit?
Megvan a helyem, a bátyám cégénél leszek targoncás vagy rakodómunkás. Nyugodtabb lettem, megkomolyodtam, nem csinálnék már hülyeséget. Édesanyám haláláról is itt értesültem, telefonból, nem lehettem ott a temetésén, ebből örökre tanultam.

(A fotókon szereplő fogvatartottak hozzájárultak arcképük szerepeltetéséhez, a szöveget és a fényképeket a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet jóváhagyásával közöljük.)

Hozzászólások

hozzászólás