„Hova rúgod, te szerencsétlen?!” – Pitkin, a zabolázatlan kárpátaljai szabadriporter

Kassa után újabb határon túli téma következik, még ha az Északkelet-Magyarországon folytatott biciklitúránk újabb állomása a határ innenső oldalára esik is: a beregsurányi átkelőtől kőhajításnyira működő Határ büfében találkozunk az ukrán területen fekvő Beregszász legendás szabadgondolkodójával, humoristájával, a kárpátaljai kommentátorlegendával, Baláczky Vladimirral, vagy ahogy a régi angol vígjáték főszereplőjéről kapott becenéven ismeri közönsége, Pitkinnel.

Az egyik pillanatban bohém őrültnek, a következőben bölcs filozófusnak tűnő, szikrázó humorérzékkel megáldott, a folyamatos viccmesélés rekordját tíz órával tartó költő-zenész-előadóművészt bármeddig el lehet hallgatni, elhallgattatni azonban nem sokáig: a pénzhiány miatt leállított TV Beregszász korábbi szerkesztőjeként alig várja az újabb feladatot. Azonmód meg is bízzuk eggyel, a gyanús kisbuszokkal és még gyanúsabb, félrehúzódva telefonálgató ukrán férfiakkal teli büfében ugyanis csocsóasztal van, játékosból is akad kettő, csak éppen kommentátor hiányzik a meccshez. Nem sokáig…

Aki ismeri sajátos közvetítési stílusát, kíméletlen, fanyar humorát, ön- és társadalomkritikus szemléletét, annak nem mond újat ars poeticája.

Nehéz a teljesség igényével számba venni Pitkin szerteágazó munkásságát. Írt temérdek verset, dalt, alapított politikai pártot, Rejtő-regényeket fordított oroszra, elmondása szerint egyszer meg is halt (súlyos közlekedési balesetet szenvedett, kívülről látta az árokban fekvő testét), a szovjet hadsereg katonájaként pedig 275 napot szolgált Azerbajdzsánban. Ott történt az eset, hogy a tiszteknek tartott előadóesten oroszul bemondta, a műsor egy autentikus magyar nótával kezdődik, a címét eredeti nyelven fogja közölni, majd kárpátaljai katonatársa halálos megdöbbenésére belekiabálta a mikrofonba: „Az anyátok pi…át!” Zúgó taps fogadta a köszöntést…
„Lődd meg azt a labdát, lődd meg azt a k…va labdát! És góóól!” Pitkin nyelvére nem lehet csomót kötni.
Néhány hete öregfiúk-meccset rendeztek Ungváron a független Ukrajna első válogatott mérkőzésének 25. évfordulója alkalmából. A sporttörténelmi napon, 1992. április 29-én 3–1-re nyert a magyar válogatott Ungváron.

, Negyedszázaddal később 3–1-re az ukrán csapat győzött. Szinte természetes, hogy az ungvári visszavágó kommentátorának Pitkint kérték fel. 

Kérlelhetetlenül kritikus világlátása kiütközik abban is, ahogyan a mai ukrán állapotokról beszél. Az ország évek óta háborúban áll Oroszországgal, a konfliktust a kárpátaljai lakosság is erősen megsínyli, a hétköznapok nehézségeit a elesett katonák gyásza súlyosbítja.
„Több száz embert elvittek tőlünk, három beregszászi fiú meghalt a fronton. Szomorú, nagyon szomorú, amikor összegyűlik a város, és kíséri őket a temetőbe. Ezt a háborút az ukrán nép saját magával vívja. Áll az ukrán fegyverrel az egyik oldalon, és lő a másik oldalon álló ukrán-oroszra. Kárpátaljáról sokan leléptek Magyarországra vagy Nyugat-Európába a háború elől és a jobb megélhetés reményében, a futballisták közül is. Ukrajna teljesen padlón van, fegyverrel járkál mindenki, a belügy vigyáz a rablókra, a hrivnya a szégyen pénze lett. Ti Magyarországról nem tudjátok ezt megérteni, feldolgozni. Ami itt megy, kegyetlen, ke-gyet-len!”

Hozzászólások

hozzászólás