Utánajártunk, miért éppen Zalaszabaron kapott először szobrot Puskás


 Miután Zalaszabarnak nem sok köze van Puskás Ferenchez, adódik a kérdés: miért éppen a Kis-Balaton melletti településen avatták fel 2007-ben az egy évvel korábban elhunyt labdarúgó első kültéri szobrát? A helyszínen megtudjuk, a gondolat a szőlőhegyen, a híresen vendégszerető Varga Béla alpolgármester egykori présházában fogant meg.

„Összegyűlt nálam egy baráti társaság, folyt a szó mindenféléről, egyre emelkedettebb lett a hangulat – eleveníti fel az estét a zalaszabari gazda. – Éjfél felé járhatott már, amikor Szabó Csaba borsodi politikus megkérdezte Kalmár István polgármestertől, nincs-e a faluban szabad, el nem nevezett közterület. Furcsának tartja ugyanis, hogy amíg a diktatúra utcanevei számos helyen megmaradtak, a leghíresebb magyar labdarúgó emlékét nem ápolják. Így bontakozott ki aztán a Puskás-szobor és a Puskás-tér terve, tulajdonképpen spontán ötletből.”

„A halászléfesztivál alkalmából avatták aztán Papp György Zoltán művét, jelen volt Puskás Ferencné Bözsi néni, Buzánszky Jenő, valamint Öcsi bácsi egykori madridi csapattársai közül Zoco és Santamaría is. Némelyek kifogásolták, hogy nem a Rákosi-féle kommunista címer látszik Puskás válogatott mezén. Erre azzal védekezett a sajószögedi alkotó, hogy talált egy korai válogatott fényképet róla, amelyen a mez még a régi címerrel szerepel. Hogy mit jelent a falunak a Puskás-szobor? Nem akarom kisebbíteni Kossuth Lajos érdemeit, de ha Kossuth szobra állna a főtéren, valószínűleg fele ennyien sem állnának meg fényképezkedni vele.”

Hozzászólások

hozzászólás