A 222-es csapdája – Csinta Samu publicisztikája

MÁR-MÁR KÓRTANI leletek közé kívánkozik az esete, meggyőződésem, hogy eljön az idő, amikor tudományos vizsgálatok tárgyává is válik. Nem önmagában a mérföldes világcsúcs megdöntése, hanem az előkészületek, amelyek a skót Josh Kerrt alkalmassá tették a 27 éves rekord felülmúlá­sára. Az ugyanis egyrészt jóval meghaladja egyrészt az emberi tudatosság eddig ismert határait, másrészt szinte az elvtelenség dimenziójába tolja azt a művi segítséget, amely hozzásegítette a „marokkói herceg”, Hicham el Guerrouj – magyar helyesírás szerint: Hisam el-Geruzs – 1999-es római csúcsának megdöntéséhez.

Mint ismeretes, az egyszeres szabadtéri – a 2023-ban Budapesten rendezett vb 1500 méteres versenyszámában –, kétszeres fedett pályás, 3000-es világbajnok július 18-án újra hazavitte a britek kedvenc, a mai napig ikonikusnak tartott mérföldes futószámrekordját. Éppen a londoni Gyémánt Liga-versenyen, amelyre nyolc hónapon át készült – a kommunikációs térben is. Közben meg elbírta a saját kezűleg, folyamatosan növelt nyomást, amelynek alapjait meggyőződésem szerint amúgy is bőven megteremtette már a pénzt, paripát nem kímélő technikai partnersereg.

Az izgalmasan hangzó „222-es projektnek” elnevezett, így futtatott csúcskísérlet természetesen önmagában is imponáló teljesítmény. A számsor amúgy azt jelzi, hogy 28 éves versenyző ennyi, a 3:42 percet másodpercekre „szeletelő” időn belül teljesítendő mérföldre készült. A londoni 3:42.66 perces időeredmény azt üzeni, hogy a „programozók” szinte tökéletesen dolgoztak. Az persze eldöntendő kérdés, hogy milyen tekintetben. Kutatás?

Tesztelés? Termékfejlesztés? És közben hol marad az ember? Miközben természetesen pillanatig sem jut eszünkbe kétségbe vonni Kerr tehetségét, munkabírását, elszántságát.

De azért vegyük tételesen. Itt van például a cipő, amelynek jelentőségét természetesen már nagyon rég felismerték az atléták. A Kerr lábára formázott Brooks azonban olyan mértékben követi a brit futó lábának minden izmát, csontocskáját, hogy ebben az esetben a kesztyűs hasonlat cseppet sem tűnik erőltetettnek. A cég csaknem egy évtizede – amióta a futó lemondott az egyetemi jogosultsága utolsó évéről és profi lett – gyűjt róla adatokat, azok eredményeként pedig olyan forradalmi módosításokat vitt véghez, amelyek semmi korábbihoz nem hasonlíthatók. Mert bár Kerr nyert már olimpiai és világbajnoki érmeket nem személyre szabott Brooks cipőkben, a július 18-i kísérlethez eleve másként közelítettek a vállalatnál. Danny Orr, a cég termékfejlesztésért felelős vezető igazgatója valahogy így próbálta elmagyarázni az Athletic című szaklapban: „Új habformulát alkalmaztunk, megváltoztattuk a talplemezt és a csapszegeket. A semmiből igyekeztünk valami újat építeni, újraértelmezni a hasonló típusú termékekről alkotott gondolkodásmódunkat, engedtük Josh kívánsága és az adatok által vezérelni magunkat.”

Sok számítógépes modellezés, laboratóriumi és pályán végzett tesztelés, illetve több prototípus kipróbálását követően született meg az az egyedi, csúcsdöntésre „optimalizált”, kizárólag Kerr számára épített szöges cipő. Konkrétan – bár halandó ember számára meglehetősen tudományos-fantasztikusan hangzik – 55.5 másodperces sebességgel megtett stadionkörökre tervezték, arra az iramra, amelyet Kerrnek négy körön keresztül kell tartania ahhoz, hogy legalább 2.22 másodperccel megdöntse egyéni csúcsát és legyőzze el-Geruzs rekordját. A Hyperion 222 elnevezésű szöges cipő kevés habot tartalmaz a sarokban, sokat a lábfej közepén, a cipő csúcsának agresszív kúpos kialakítása pedig élesen kanyarodik a láb­ujjak irányába. Az alkatrészek, beleértve a szénszálas lemezt is, „maximális merevséget” biztosítanak, szinte lengőkarként hajtva előre viselőjét.

A futóátlagnál magasabb, 187 centis Kerr számára ez több erőt és potenciális energiát jelent, aminek visszafordítását valószínűsítették. Orr szerint visszatérő módon apelláltak Kerr teljes bizalmára, miután a folyamat során többször is „ráijesztettek”. A prototípusokat nagyon durvának nevezte, a jövőkép pedig csak a második-harmadiknál kezdett körvonalazódni. A rekordkísérlet előtti egyik interjúban Kerr a következőképpen próbálta érzékeltetni, mit is tud a cipő: „Úgy érzed, egyszerűen nem tudsz benne lassítani. Mintha felszámolták volna a fékeket, 55 másodperces körökre vannak beállítva, és a cipő nem enged lassítani. Ellenkező esetben lehet, hogy hasra esel.”
A szakemberek szerint az egyedi fejlesztésű mez mellett sem szabad elmenni szó nélkül. Kétféle anyagból készült, úgynevezett lélegző tulajdonságokkal: lézerrel vágott lyukak, kevés varrás, nedvességelvezető panelek. Ebből is több változatot készítettek, mivel a londoni nyári időjárás kiszámíthatatlan, aerodinamikai szempontból szélcsatornában tesztelték. Bryan Conrad, a cég futáskutatásért felelős vezető menedzsere szerint „semmi sem maradt az asztalon, amiről úgy gondoltuk, akár csak százaléktöredékben is segíthet a cél elérésében.”

Jogos lehet azok hiányérzete, akik „atlétikaszakmai” felkészülésről is hallani szeretnének. Kerr ennek a projektnek szentelte a 2026-os évet, hosszú idő után az elsőt, amelynek programja nem tartalmazott nagy szabadtéri világversenyt. Előbb azonban fel kellett épülnie egy vádlihúzódásból, amelyet a tavalyi tokiói vb-n, az 1500 méteres síkfutás döntőjében szenvedett el. A cél érdekében edzője, Danny Mackey módosította Kerr idei menetrendjét, a toruni fedett pályás vb 3000 méteres számában szerzett aranyérem után egyre több sprintedzést vezetett be, aminek hasznát május végén egy 800 méteres egyéni csúcsot (1:44,60 perc) hozó Los Angeles-i versenyen tesztelték. Aztán jött egy másik, júniusi 800 méter, amelyet követően egy videóhívás során így fogalmazott: „Most bemegyünk egy barlangba és edzünk. Júliusban látni fogjátok.”

Megláttuk, leesett az állunk, kalapunkat megemeltük, majd kicsit megkönnyeztük el-Gerúzs ködbe vesző eredményét. Amelyet – a fentebb vázoltakhoz képest mindenképpen – még „emberi” körülmények közepette készített elő és ért el. Az új-mexikói Albuquerque-ben élő, magaslati körülmények között felkészülő Kerr edzésmunkájában mondhatni az egyetlen klasszikusan emberi mozzanat, hogy a futó az előtte kerékpározó Mackey-t üldözte a pályán.
A 2021-es tokiói olimpián a skót még jelöletlen Nike Vaporfly cipőben versenyzett – ekkor szerezte első felnőtt-világbajnoki érmét, egy bronzot –, mert a szponzorának nem volt „szuper szöges cipője”. Orr szerint a hangsúly most már a 2028-as Los Angeles-i olimpián van. „Ez volt az első szakasz a 2028-as szezon szempontjából, igazán szórakoztató lehetőség arra, hogy kipróbáljunk néhány dolgot, tudván, hogy van egy kis időnk mostantól arra, hogy igazán jól csináljuk.”

Londonban egy évtizedes karrier és nyolc hónapnyi megfeszített munka kevesebb mint négy percbe sűrűsödött. Marketingértéke egyelőre nehezen mérhető, de valószínűsíthetően magas. A cég honlapjának címoldaláról természetesen Josh Kerr köszön vissza a 222-es projekt több elemének felvillantásával, nyilatkozatszilánkokkal, az atléta érzelmes vallomásrészleteivel. És nyilván az árak ellenére visszautasíthatatlan cipőkínálattal. A dolog egyik szépséghibája, hogy a Kerr cipőjénél alkalmazott titán csapszegek nem kaphatók a piacon, azaz a legbéleltebb zsebű futó is csak jelentős nehézségek árán léphet a nyomába. Miközben persze tisztában vagyunk, hogy a mindennapi életünket ma megkönnyítő eszközök jelentős részét is űrkutatási vagy Formula–1-es laboratóriumokban találták fel. Ex­kluzív felhasználásra.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!