Pályacsúcs a télies körülmények között – jöhet a Dubai Félmaraton

– Nagyszerűen kezdte az esztendőt, első versenyét rögtön megnyerte, első lett a hölgyek között a Gúta Félmaratonon.
– Pedig egy nappal a verseny előtt egyáltalán nem volt biztos, hogy el tudok menni, ugyanis hatalmas mennyiségű hó esett, beköszöntött az igazi tél – mondta a Csupasportnak Perjás Noémi. – Szóval azt gondoltam, el sem tudunk menni, vagy ha nekivágunk, nem érünk oda időben. Felhívtam a szervezőt, érdeklődtem az útviszonyokról és az ottani helyzetről, s megkérdeztem, milyen cipőt javasol. Küldött képeket a pályáról, ezek alapján már-már elengedtem a részvételt, azt gondoltam, nem akarok én csúszkálni és megsérülni. Aztán a férjem meggyőzött, azt mondta, ha nem is veszek részt a versenyen, maximum kirándulunk egyet a Felvidéken. Szóval csak elmentünk – megérte.

– Ilyen körülmények között milyen volt a verseny?
– Az első néhány kilométert még a városban kellett megtenni, itt jó volt a pálya, majd rátértünk egy bicikliútra a szántóföldeken, s elkezdett esni a hó is. Azt mondtam, ha veszélyesnek ítélem meg, abbahagyom, ugyanis február elején a Dubai Félmaratonon indulok, márpedig semmiképpen sem akartam sérülést kockáztatni. Nem tudtam, a csúszós talajon mi sül ki belőle, de végül nem volt semmi probléma, a kanyarok ellenére nem is csúszkáltam. Négyes tempóban kezdtem, az elején még bátran lehetett ilyen gyorsan haladni, majd persze lassultam és a biztonságra mentem. Azt a taktikát követtem, hogy az egyenes, jól futható részeket megnyomtam, míg a kanyargós, veszélyesebbeken visszavettem. A végére négy nulla kilences lett az átlagom, ami elég jónak mondható. Egyébként sok helyen kifejezetten nehéz volt a pálya, előfordult, hogy át kellett ugrani egy-egy hókupacot. Korábban még nem futottam ennyire havas és hideg versenyen, nagy kihívást jelentett, de kifejezetten élveztem, ez lett az egyik kedvencem. 

– A havas és jeges talaj mekkora kihívást jelentett?
– Mindenképpen el kell mondani, hogy a szervezők előtt le a kalappal, hiszen a rajtra minden tőlük telhetőt megtettek a pálya letakarítása érdekében. Arról nem tehettek, hogy a verseny előtti éjszaka ráesett a friss hó, így azért volt rajta bőven. Azonban szépen lehetett futni, persze a havas részeken küszködtünk, azokon az volt a kihívás, hogy motivált maradjak, ami sikerült. Sőt, egy idő után elkezdtem élvezni, gyönyörködtem a havas, téli tájban, még ha egy kutya egyszer meg is kergetett. Annak külön örülök, hogy mentálisan végig rendben voltam és nem fájdult meg semmim. Egy esztendőben egyszer jó ilyen körülmények között futni, de többet nem kockáztatnék. Egyébként a körülmények ellenére három perccel megdöntöttem a női pályacsúcsot, amit alig hittem el. Abszolút pozitívan kezdődött az év számomra.

– Gyorsan jön a következő megméretés, február nyolcadikán a Dubai Félmaraton.
– Alapvetően ez a verseny nem volt ott a terveim között, a férjemtől kaptam karácsonyra. Sőt, azt is elintézte, hogy rögtön az első sorból rajtoljak. Hogy mi a cél? Négy nulla ötös átlagot szeretnék futni és egy óra huszonhat percen belül beérni. Jól futható a pálya, nagyrészt sík, megnyomnám az egyeneseket, meglátjuk, mi sül ki belőle. Mindent ki akarok adni magamból, feszegetni a határaimat.

– Tavasszal ismét rajthoz áll az országos maratoni bajnokságon. Mire számít?
– Korábban már többször is elmondtam, hogy a félmaratonin érzem a legjobban magam, a maratoni nem a kedvencem, túl hosszú, elfogy a türelmem, sok mindenen elkezdek „kattogni” közben. Mentálisan fejlődnöm kell és türelmesebbnek lennem. Egy évben nem is nagyon futok egynél több maratonit versenykörülmények között, de az edzésmunkám lehetővé teszi, hogy az az egy jól sikerüljön. Már az nagy szó, hogy ott lehetek a tavaszi maratoni ob-n, mindenképpen odateszem magam, a tavalyinál jobb időeredményt szeretnék elérni, hosszú távon pedig be akarok menni három óra alá. 

Fotók: Perjás Noémi/Facebook