Preska Bálintot motiválta a napfelkelte, egyenlített a PUB-on

Sikeres teljesítésével egyenlített, így jelenleg az állás: Preska Bálint–PUB 1–1.

Kétezerhuszonötben próbálkoztam már, de sajnos százhatvan kilométernél a saját hibámból, gyomorprobléma miatt ki kellett szállnom – mondta a Csupasportnak Preska Bálint. – Éppen ezért mindenképpen „egyenlíteni” akartam, szerencsére minden a terv szerint ment, így össze is jött. Nem tűztem ki konkrét időeredményt előzetesen, de ha valaki kérdezte, neki azt mondtam, hogy huszonöt, huszonhat órán belül szeretnék beérni. Úgy látszik, jól kalkuláltam a rajt előtt.

Milyen volt a futás?

Szakaszokra tűztem ki célokat, menet közben voltak apróbb vágyaim. Azt tudtam, hogy a déli part elejéig szeretném tartani a kezdeti tempót, ott pedig tudatosan lassítottam. Eldöntöttem, hogy inkább több szünetet tartok, de semmiképp sem sétálok bele. Ez is összejött, huszonkét órát voltam mozgásban, így körülbelül három és fél óra volt az állásidőm. Szóval végig futómozgásban haladtam, ami abszolút elégedettséggel tölt el. 

Volt bármi nehézség?

Ilyen hosszú távon a hazai ultrafutók krémjébe tartozó sportolókat leszámítva mindenkinek van nehézsége. Nos, nekem a lábaim százötven kilométer után már nem igazán akarták a mozgást – ekkor néhány percet pihentem,  masszíroztattam. Abszolút céltudatosan lépkedtem előre, jól menedzseltem a dolgokat, amikor a lábaim nem akartak menni, fejben meggyőztem magam, hogy de, igenis tovább kell haladni. Bevallom, nehéz volt a vége, de kis célokat tűztem ki, amelyeket teljesítettem is. Balatonvilágos és Balatonakarattya után a célegyenesre fordulva viszont volt egy olyan gondolatom, hogy jó lenne, ha minél többet futnék sötétben, és minél később jönne a napfelkelte. Végül Csopak előtt kelt fel a nap, nagyon szép volt. Szeretek futás közben kisebb célokat kitűzni, ezek segítenek átlendülni a holtponton és pluszenergiát adnak. Jó hatással van rám, ha egyfajta egészséges nyomást helyezek saját magamra.

Lesznek még hosszabb távú versenyei?

Márciusban nem lesz versenyem, az edzés kerül a középpontba, majd szokás szerint az április és a május brutálisan alakul. Sorban jönnek a megméretések, négy darab száz kilométer feletti versenyem is lesz, futok mind terepen, mind aszfalton. Szóval fel kell készülnöm a sorozatterhelésre, de ebben az időszakban nem az eredményeken lesz a hangsúly. Aztán nyár elején kezdődnek az olyan erőpróbák, ahol már lesznek jelentős céljaim az eredményt tekintve, s ez az időszak egészen őszig tart.