Nem látott rá esélyt, mégis bronzérmes lett az UTT-n

Elképesztő hajrájának köszönhetően bronzérmes lett az Ultra Tisza-tó versenyen. Az éremszerzés céljával vágott neki a versenynek?

Alapvetően nem volt tervben, hiszen abszolút edzőversenyként fogtam fel – mondta a Csupasportnak Beda Szabolcs. – Garai Ágnes csapattársam mondta, hogy részt vesz a UTT-n, én pedig kedvet kaptam hozzá. Úgy döntöttem, hogy ott leszek, s megbeszéltük, hogy a táv első felében mindenképp együtt futunk, aztán pedig, ha a táv második felében lesz esélyem a dobogóra, megnyomom a végét. Azonban az is fontos volt, hogy Ágit segítsem a célja elérésében, márpedig ő kimondottam a győzelemért ment. Összességében teljes mértékben elégedett vagyok az időeredménnyel és a helyezésemmel. Ági öt óra alatt akart beérni a célba, így előttem is ez lebegett – szerencsére sikerült jobbat mennie ennél. Negyvenöt kilométerig mentünk együtt, nagyon örülök, hogy 4:55:22-es idővel, pályacsúccsal győzött. Le a kalappal előtte.

Szoros volt a vége, az első három helyezett hat percen belül ért be a célba a férfiak között. Hogyan alakult a verseny?

Néhányan nagyon gyors iramban kilőttek a rajt után, mi négy harmincas tempót terveztünk, de végül nagyjából négy huszonötös tempóra álltunk rá. Az elején a férfiak között a nyolcadik és a tizedik hely körül haladtam, aztán pár helyet jöttem fel, de egy mosdószünet után visszacsúsztam a tizedik helyre. Innen újra előre futottunk Ágival, majd negyvenöt kilométer környékén az ötödik helyen állva éreztem, hogy van még bennem, szívesen megfutnám a végét. Áginak ekkor már egy kicsit fájt a combhajlítója, visszavett a tempóból, én pedig rátettem egy lapáttal.

Jó állapotban éreztem magam, élveztem a futást, négy tíz körüli tempót mentem, de akadt olyan három kilométeres szakasz, ahol 4:05-öt mutatott az órám. Egyre jobban jöttem fel, hatvan kilométer körül megláttam Tordai Ádámot és Varga Zoltánt előttem. Utolértem, majd megelőztem őket, és így hirtelen a harmadik helyen találtam magam. Zoli egy darabig próbálta tartani velem a tempót, így kénytelen voltam tovább gyorsítani, ekkor volt egy négy percen belüli ezer méterem is. Hatvanhárom kilométernél már láttam, hogy biztosan meglesz a harmadik hely. Bevallom, a végére nagyon elfáradtam, még nekem is gyors volt a hajrá tempója. Elképesztően boldog vagyok a dobogós helyezés miatt, egyáltalán nem gondoltam, hogy ez összejöhet, nagy meglepetésként ért. Főleg úgy, hogy ötvenöt kilométernél hét perc hátrányom volt a dobogóhoz képest.

Ezúttal mi jelentette a legnagyobb nehézséget?

Nagyszerűen felépített verseny volt, semmi nehézség nem jött elő. Lassabban kezdtünk, így tudtam még gyorsítani a végére, ráadásul az időjárást sem éreztem túl melegnek. Sőt, a rajtnál egy kicsit hűvös is volt, de gyorsan felmelegedett. Élveztem a napsütést és a jó időt.

Tekintsünk előre egy kicsit: milyen célokat tűzött ki a továbbiakban?

Nem sok megméretésen indulok ebben az évben, a főversenyem szeptemberben a balatonfüredi hatnapos világbajnokság lesz. Előtte a Suhanj 6! edzőversenyként szerepel a naptáramban. Ezt az évet kevesebb versenyzéssel, de több edzéssel hozom le.