Budapest 2024: a Debreceni Egyetem is támogatja a pályázatot

A Fürjes Balázsnak, a budapesti pályázat vezetőjének címzett dokumentumot Bács Zoltán, a hajdúsági felsőoktatási intézmény kancellárja látta el kézjegyével kedden, miután a Budapest 2024 küldöttsége egyórás előadásban prezentálta a kandidálás legfontosabb tudnivalóit. Az aláírással egybekötött debreceni rendezvényen az egyetem és Hajdú-Bihar megye elöljárói mellett részt vett Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere és Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere is.

A támogatói nyilatkozatban az áll, hogy a Debreceni Egyetem „tisztában van azokkal a kedvező hatásokkal, amelyek Magyarország, Budapest és a régió számára adódnak a sikeres pályázás esetén, különösen, hogy Debrecen városa több versenynek adna otthont”.

A dokumentum a várható pozitívumok között sorolja az új sportlétesítmények és lakóépületek építését, a kollégiumi szobák felújítását, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint az ország versenyképességét, a foglalkoztatottságot, illetve a szakképzési és oktatási lehetőségek terén adódó gazdasági, társadalmi és kulturális előnyöket.

Az eseményen András Krisztina közgazdász, a Corvinus Egyetem docense, az Olimpiai Védnöki Testület (OVT) alelnöke arról beszélt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) érezte, változásra van szükség, ezért fogadta el 2014 decemberében a kisebb, gazdaságosabb játékokat támogató Agenda 2020 reformprogramot.

„Sok minden nem számszerűsíthető az olimpiarendezésből származó előnyök közül, a NOB azonban támpontokat ad ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, mi tartozik a játékok költségvetésébe, ráadásul az Agenda 2020-ban azt kérik, hogy mutassuk meg, melyek azok a fejlesztések, amelyek az olimpiarendezés nélkül is megvalósulnának” – mondta András Krisztina, aki szerint kerülni kell, hogy a rossz példák, mint amilyen Athéné volt, megtévesszék az embereket.

„Athénban többek között a belpolitikai problémák, az euróövezetbe történő túl korai belépés, valamint a műemlékekben gazdag terület miatt elhúzódó létesítményépítés okozta a gazdasági összeomlást, és az olimpiarendezés sikertelenségét” – jelentette ki az OVT alelnöke.

Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó szerint az ötkarikás játékok „életérzést” adnak az embereknek, s ha ezt Magyarországon megtapasztalhatják, az az egész nemzetnek nagyon sokat fog jelenteni.

„Hogy megéri-e, számomra soha nem volt kérdés. Keressük a nemzeti büszkeséget, a magyar öntudatot, s ehhez kell valami, amibe bele lehet kapaszkodni. Kevés ilyen van, és azt gondolom, az olimpia ilyen” – mondta Kovács István, hozzáfűzve: önmagában a pályázati folyamat akkor is megéri, ha nem Budapest nyeri el a 2024-es játékok rendezési jogát.

A korábbi kiváló bokszoló megjegyezte, a NOB döntéshozói szeretik Magyarországot, mint versenyhelyszínt, megbíznak benne az eddig sikeresen megrendezett világversenyek miatt is, ráadásul a sportban és az olimpiák történetében elért eredmények alapján „ez az ország valóban megérdemli, hogy elnyerje a rendezési jogot”.

Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó kiemelte, biztos abban, hogy a játékok megrendezése egységbe kovácsolná a nemzetet, a sportolók és a nézők számára pedig a Budapest által kínált rövid utazási időknek és belvárosi rendezésnek köszönhetően különleges élményt jelentene a magyar fővárosban részt venni az ötkarikás eseményen.

„Úgy gondolom, hogy a budapesti olimpia kiemelkedően élvezhető lenne mindenki számára a kompaktságával és a családiasságával együtt” – mondta Szilágyi Áron.

A három meghívott vendég késő délután a Debreceni Egyetemen elindított Olimpiai Akadémia elnevezésű sorozat keretében interaktív előadást tartott az intézmény hallgatóinak. A 2024-es olimpiáért Budapest mellett Los Angeles és Párizs verseng. A NOB jövő szeptemberben, Limában dönt a helyszínről.