A Nemzeti Sport csapata az idén is körbefutotta a magyar tengert
Immár hagyománynak tekinthető, hogy a Nemzeti Sport kollektívája részt vesz a Balatont megkerülő ultramaratoni futóversenyen, az Ultrabalatonon. A céljaink természetesen nem olyan nagyok, mint az idei viadalt óriási pályacsúccsal megnyerő Bódis Tamásé, vagy a magyar tengert kétszer is körbefutók erőpróbáján diadalmaskodó Csingár Istváné, mi csupán szeretnénk problémák és sérülések nélkül, épségben, egészségben teljesíteni a 209 kilométeres távot, miközben azért a körülményekhez képest jól is érezzük magunkat.
Ebben az esztendőben 21 órába, 10 percbe és 11 másodpercbe tellett, hogy célba érjünk, ez a mi mércénkkel mérve jó eredménynek számít. Kategóriánkban a céges csapatok között 1065.-ek lettünk, összesítésben az 1391. helyen zártunk. Lelkesedésünk szinte töretlen, 2016 óta csak két versenyt hagytunk ki, volt, hogy két csapatot is be tudtunk nevezni. Most öt plusz egyen voltunk annyira bátrak, hogy úgy döntöttünk, végigmegyünk, a plusz egy fantasztikus kerékpáros kísérőnk, Zombori András, a labdarúgórovat munkatársa, aki mindenkinek igazi támasza, ha kell, beszél, ha arra van szükség, hallgat – a jelenléte megnyugvást ad. Ezúttal az egyéni és csapatsportágak rovatban dolgozó két kollégánk, Szeleczki Róbert és Beke Zsombor vállalta, hogy fuvarozza kis csapatunkat, nekik is hálával tartozunk, főleg, mert nagyon profin lavíroztak a néhol igen szűk helyeken, folyamatosan figyelve arra, nehogy elgázoljanak egy futót vagy kerékpárost.
És akik szombat este 19.50-től vasárnap 17 óráig együtt lélegeztek a versennyel: Buzás Domokos, Győri Ferenc, Karácson Edit, Mihályi Petra és Szabó Judit – Judi Ádám váratlan és hirtelen betegsége miatt nem tarthatott velünk. Buzás Domokos és Mihályi Petra személyében két újoncot avattunk, mindketten remekül vizsgáztak, és fontos kiemelni az egyszerűen elnyűhetetlen Karácson Editet, akinek a korát nem írjuk le, mindenesetre papíron a legidősebb csapattagunk volt.
További öt futó segített be nekünk sok-sok életmentő kilométerrel, hogy tudjunk egy kicsit pihenni és regenerálódni, köszönet Csanaky Lillának, Deák Enikőnek, Deák Zsigmondnak, Fazekas Melindának és Somogyi Zsoltnak.
A szervezésbe és a hangulatba idén sem lehetett belekötni, nem kérdés, jövőre folytatjuk!
