F1 75: Spában vette kezdetét Jim Clark 1963-as dominanciája

I. SZ.I. SZ.
2025.07.01. 11:54
null
Jim Clarkot leintik a régi célegyenesben Spában (Fotó: Getty Images)
A Formula–1 idén ünnepli az első világbajnoki idény 75. évfordulóját, ennek apropóján indítottuk el sorozatunkat, amelyben mind a 75 korábbi idény legemlékezetesebb versenyére visszatekintünk. Jim Clark 1963-ban elképesztően uralta az idényt, csak az a három versenyt nem nyerte meg, amelyen elromlott az autója, de még azokból is kettőt a dobogós helyen zárt. Belgiumban a vizes pályán verte tönkre a mezőnyt.

Az 1963-as idény elején úgy tűnt, folytatódik Jim Clark balszerencse-sorozata, hiszen hiába rajtolt az élről és vezetett magabiztosan az idénynyitó Monacói GP-n, váltóhiba miatt ki kellett állnia a versenyből. Lotusa a következő, belgiumi futam edzései alatt sem működött rendesen, az időmérőt csupán a nyolcadik helyen zárta.

A verseny napjára azonban megérkeztek a felhők az Ardennek fölé, és elázott a pálya a rajtra. Clark óriásit rajtolt, az első kanyarban már vezette a versenyt, és az első körben csak a pole pozíciós Graham Hill tudta tartani vele a lépést. Mire először körbeértek a 14 kilométeres pályán, már 15 másodperc volt az előnyök a riválisokkal szemben. Aztán a vizes pályán Hill is lemaradt Clarkról, aki a verseny felére félperces előnyt épített ki vele szemben is. A Lotus skót pilótája látványosan kiemelkedett a mezőnyből, ha nem ment tönkre az autója, mindig meg tudta mutatni, hogy klasszisokkal jobb a többi versenyzőnél. Ez is ilyen nap volt, esélyük sem volt ellene, ráadásul a vizes pályán öten is kicsúsztak, míg ő sokkal nagyobb tempónál hiba nélkül vezette sötétzöld-sárga Lotusát.

A tíz futamból álló világbajnoki idény májusban Monte-Carlóban kezdődött és december 28-án Dél-Afrikában ért véget. Jim Clarkéhoz hasonló dominanciát előtte és utána is alig látott a Formula–1, a skót versenyző és a Lotus is a maximális 54 ponttal zárta az idényt – akkor is azzal zárta volna, ha nem nyeri meg az utolsó futamot.
A vb végeredménye: 1. Jim Clark (brit, Lotus-Climax) 54 pont, 2. Graham Hill (brit, BRM) 29, 3. Richie Ginther (amerikai, BRM) 29. Konstruktőrök: 1. Lotus-Climax 54, 2. BRM 36, 3. Brabham-Climax 28
Ez is 1963-ban történt

Hill BRM-je váltóhiba miatt a 18. körben megállt, így Clarknak már nem volt mit bizonyítania, visszavett a tempóból, de így is csaknem öt percet adott a másodikként célba érő Bruce McLarennek. Hatan jutottak el a célig, ketten egy, ketten két kört kaptak Clarktól, aki karrierje egyik legszebb sikere után meg sem állt a világbajnoki címig.

Lotusa 1963-ban sokkal megbízhatóbban működött, mint korábban bármikor. Hét győzelmet aratott (ennyit 1988-ig senki sem ért el egy éven belül), amelyből a vb-pontversenyben egyet mínuszolt is, mert csak a hat legjobb eredmény számított. Monacót leszámítva mindegyik versenyen az első háromban zárt, s mindannyiszor önhibáján kívül maradt le a győzelemről: Németországban motorhiba miatt lett csak második, míg az Egyesült Államokban a rajtnál cseréltek akkumulátort az autójában, és körhátrányból indulva a harmadik helyig zárkózott fel.

Jim Clark, Grand Prix of Belgium
Jim Clark volt az 1960-as évek leggyorsabb F1-es pilótája (Fotó: Getty Images) 

BELGA NAGYDÍJ
1963. június 9., Spa-Francorchamps
32 kör, 451.2 km
1. Jim Clark (brit, Lotus-Climax) 
2. Bruce McLaren (új-zélandi, Cooper-Climax) 4:54 perc hátrány
3. Dan Gurney (amerikai, Brabham-Climax) 1 kör h.

1962: Jim Clark beragadt a rajtnál, Graham Hill egérutat nyert a vb-csatában
 1961: német riválisa tragédiája után lett az első amerikai világbajnok Phil Hill
1960: Stirling Moss Monacóban megszerezte a Lotus első győzelmét
1959: Jack Brabham a célba tolta az autóját Sebringben
1958: Ferrari-csapatutasítás döntött a vb-címről a tragédiák évében
1957: Fangio az utolsó győzelméért az életét is kockára tette
1956: Peter Collins a saját vb-esélyét feláldozva adta át Ferrariját Fangiónak
1955: Stirling Moss nyerte a Fangio elleni Mercedes-csatát Angliában
1954: Fangio első hazai győzelme a Ferrari sikertelen óvása után
1953: a sorozat első igazi klasszikusa volt az 1953-as Francia Nagydíj
1952: Belgiumban kezdődött Alberto Ascari egyeduralma
1951: a Ferrari Angliában szerezte meg első futamgyőzelmét
1950: így kezdődött minden 75 évvel ezelőtt Silverstone-ban
SOROZATUNK KORÁBBI RÉSZEI

 

Legfrissebb hírek

Így hagyhatja el Verstappen a Red Bullt – a kilépési záradékok titkai

F1
1 órája

Mogyoródi motorhome-mustra – a Formula–1 háttere

Képes Sport
2026.08.09. 14:09

A csapatfőnök szerint a McLarennél nem mondtak le a címvédésről

F1
2026.08.07. 17:00

Eddig Kimi Antonelli a legnagyobb nyertese, míg George Russell a vesztese az F1-es idénynek

F1
2026.08.07. 09:30

Magyar Nagydíj: méltó a kerek évfordulóhoz – Formula–1-es képösszeállítás

Képes Sport
2026.08.01. 16:10

Kimi Antonelli: a semmiből az F1 csúcsára!

F1
2026.08.01. 09:45

Népsport: Lángok közt született legenda

Népsport
2026.08.01. 09:08

Keresztes Krisztián: Eltipornak, ha nem vagyunk elég gyorsak és erősek

Légiósok
2026.07.30. 13:50