A fiatal Lamine Yamal a kiszámíthatatlanságot és a ragyogást hozza el a tornára

Nem meglepő, hogy jószerével mindenki a világbajnokság aranyesélyesei között emlegeti az Eb-címvédő spanyol válogatottat, amely az elmúlt években egyre inkább erősödött, s nagyszerű labdarúgóival 2010 után ismét felérhet a csúcsra.

„Spanyolországnak megvan a megfelelő erősségű játékoskerete, a felépítése és a tapasztalata, pontosan tudja, hogyan kell győzni – mondta lapunknak Fernando Sánchez Tavero, a madridi As munkatársa már a világbajnokság helyszínéről, az Egyesült Államokból. – Európa-bajnokként érkezett a keret a vb-re, és a két évvel ezelőtti siker óta is fejlődött a csapat. A világbajnokságon apró különbségek mutatkoznak a legjobbak között, Spanyolországnak pedig ott a helye az aranyvárományosok között. Derűlátók a szurkolók, nagyon várják már a tornát. Szerintük is megvan a tehetség, a lendület és minden más az együttesben ahhoz, hogy a lehető legtovább meneteljen.”

A dél-európai országban sokan már a 2010-es vb-győztes együtteshez hasonlítják a jelenlegit – az As szakírójánál erről is érdeklődtünk.

„Az idő dönti el és határozza meg egy-egy csapat jelentőségét. Papíron a kétezertízes együttes erősebb volt, a futballtörténelem egyik tökéletes gárdája, a mostaninak viszont van aranylabdása, Rodri, aki manapság vitathatatlanul a világ legjobbja a védekező középpályás posztján. S akkor még nem is említettem Lamine Yamalt, aki ritkán felbukkanó tehetség, kiszámíthatatlanságot és ragyogást hoz magával – olyat, amilyennel egyetlen másik csapat sem büszkélkedhet.”

Vitát generált Luis de la Fuente szövetségi kapitány döntése, amely szerint nem hívott meg Real Madrid-játékost a világbajnoki keretbe. Korábban ilyesmi nem fordult elő, pedig sokan Álvaro Carrerast és Dean Huijsent kivitték volna. Ráadásul sok madridinak szúrja a szemét, hogy velük ellentétben a barcelonai Gavi kerettag, pedig súlyos térd­sérülése miatt az idény nagy részét kihagyta, és csak a végére tért vissza.

„Felettébb szokatlan, hogy nincs Real Madrid-játékos. Habár Luis de la Fuente azt hangoztatja, kizárólag a futballisták egyéni teljesítménye alapján dönt, a Realnál továbbra is azt mondják, a Barcelonából sokkal könnyebb bekerülni a keretbe. Mindenki döntse el, ez igaz-e, de az biztos, hogy a madridiak inkább világsztárokat igazolnak, mintsem spanyol tehetségeknek adnak lehetőséget. Álvaro Carreras eleve nehéz helyzetből indult, mert Marc Cucurella és Álex Grimaldo is nélkülözhetetlen a szövetségi kapitány taktikája miatt. Dean Huijsennek mindenesetre reális esélye volt, az idény második felében sokat fejlődött, sokan meglepődtek, hogy kimaradt a keretből. Az viszont szinte biztos, hogy a következő években a válogatott kulcsjátékosa lesz. Ami Gavit illeti, ő De la Fuente egyik legmegbízhatóbb játékosa. Habár sérülés miatt az idény első felét kihagyta, nem játszott sokat összességében, jó erőnléti állapotban van – a szövetségi kapitánynak ennyi elég volt. Tény, sokan megkérdőjelezik a helyét, de Luis de la Fuente a pályán nyújtott teljesítményén túl a vezetői képességét és az öltözőben betöltött szerepét is figyelembe vette – ezért nélkülözhetetlennek tartja.”

Természetesen szóba került a csapat legnagyobb sztárja, a 18 éves Lamine Yamal, aki sérüléssel bajlódik.

„Biztosan felépül a vb-re, bár lehet, hogy a Zöld-foki-szigetek elleni nyitó meccsen még nem lesz kezdő. Fiatal kora ellenére már most kiemelkedően fontos tagja a válogatottnak, ő a vezére. Ahogyan a Barcelonában, itt sem roppantja össze a nyomás, sőt inkább motiválja, és még jobban teljesít.”

Az elmúlt években a bilbaói Unai Simón volt a spanyolok kezdőkapusa, ám ebben az idényben David Raya (Arsenal) és Joan García (Barcelona) talán jobb teljesítményt nyújtott klubjában. Kérdés tehát, ki mellett teszi le a garast a vb-n Luis de la Fuente.

„A szakvezetőnél egyértelműen Unai Simón az első számú kapus. Ő az egyik csapatkapitány, sohasem hagyta cserben a válogatottat, és döntő szerepe volt az elmúlt időszak sikereiben. David Rayának és Joan Garcíának jobb idénye volt az Arsenalban, illetve a Barcelonában, magam feléjük hajlok, de abszolút érthető De la Fuente gondolatmenete. A bizalomnak, a hierarchiának és a stabilitásnak óriási szerepe van a világbajnokságon.”

Jó kérdés az is, világklasszis befejező csatár híján ki szerepel majd a kilences poszton, és ezen a téren nem lesz-e hátrányban a többi esélyes csapat mellett Spanyolország?

„Mikel Oyarzabal. Teljesen máshogy játszik, mint klubcsapatában, az átalakulása pedig figyelemre méltó. Az utóbbi tizenegy válogatott meccsén tizenkét gólt szerzett és hat gólpasszt adott – a számok önmagukért beszélnek. A válogatottban világklasszis befejező csatárrá válik, pedig a Real Sociedadban teljesen más szerepkörben számítanak rá.”

Fernando Sánchez Taverótól megkérdeztük, vajon mi Spanyolország gyengesége, illetve erőssége.

„A védelem a leggyengébb pont, ezért elengedhetetlen a rutinos Aymeric Laporte vezetői képessége. Az erősségek viszont jóval jelentősebbek, kezdeném a struktúrával: Spanyolország úgy játszik, mint egy klubcsapat, megvannak az automatizmusok, és akadnak kiemelkedő egyéni megoldások. Aztán ott van a keret mélysége, számos játékos hatalmas formajavuláson megy át, amikor csatlakozik a válogatotthoz, mint például Mikel Oyarzabal, Ferran Torres vagy éppen Álex Baena. Ha az erősségekről beszélünk, természetesen meg kell említeni Lamine Yamalt, aki vitathatatlanul a világ legjobb és legveszélyesebb fiatalja.”

Spanyolország a 2010-es vb-győzelem óta 2014-ben a csoportból sem jutott tovább, míg 2018-ban és 2022-ben a nyolcaddöntőben esett ki. Most sokan nagy favoritnak tartják – vajon csalódás lenne-e, ha nem nyerné meg a világbajnokságot?

„Nagyon nehéz megnyerni a világbajnokságot, sokszor apróságok döntenek. Éppen ezért, mondjuk, az elődöntőt nem szabad kudarcként megélni, de tekintettel a csapat erősségére, csalódás lenne, ha nem jutna el legalább odáig. Reális cél a négy közé jutás, onnantól kezdve pedig bármi megtörténhet.”

Érdemes figyelni Víctor Munozra!

A világbajnokságokon rendre feltűnik egy-egy fiatal tehetség, akire fényes jövő várhat. A legerősebb csapatoknál nagyjából tudni lehet, kik a kulcsemberek, ám minden keretben szerepelnek olyanok, akiktől senki sem vár nagy dobást, mégis felvillanyozhatják a szurkolókat. Fernando Sánchez Tavero szerint a spanyoloknál ez a labdarúgó Víctor Munoz, a Real Madrid-nevelésű, 22 esztendős Osasuna-támadó: „Rá érdemes figyelni. Habár nemzetközi szinten még kevéssé ismert, a sebességét és a lendületét kihasználva el tudja dönteni a meccseket, ezt már az előző idényben a La Ligában is láttuk tőle.”

A SPANYOL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: 1 David Raya (Arsenal – Anglia), 13 Joan García (FC Barcelona), 23 Unai Simón (Athletic Bilbao)
Védők: 3 Alejandro Grimaldo (Bayer Leverkusen – Németország),  14 Aymeric Laporte (Athletic Bilbao), 4 Eric García (FC Barcelona), 24 Marc Cucurella (Chelsea FC – Anglia), 2 Marc Pubill (Atlético Madrid), 5 Marcos Llorente (Atlético Madrid), 22 Pau Cubarsí (FC Barcelona), 12 Pedro Porro (Tottenham Hotspur – Anglia)
Középpályások: 15 Álex Baena (Atlético Madrid), 8 Fabián Ruiz (PSG – Franciaország), 9 Gavi (FC Barcelona), 18 Martín Zubimendi (Arsenal – Anglia), 6 Mikel Merino (Arsenal – Anglia), 20 Pedri (FC Barcelona), 16 Rodri (Manchester City – Anglia)
Támadók: 26 Borja Iglesias (Celta Vigo), 10 Dani Olmo (FC Barcelona), 7 Ferran Torres (FC Barcelona), 19 Lamine Yamal (FC Barcelona), 21 Mikel Oyarzabal (Real Sociedad), 17 Nico Williams (Athletic Bilbao), 11 Yéremy Pino (Crystal Palace – Anglia), 25 Víctor Munoz (Osasuna)
Szövetségi kapitány: Luis de la Fuente