Vingegaard először lesz ott a Giro d’Italián, amely pénteken Bulgáriában rajtol

EGY KIS TÖRTÉNELEM

Ha már történelem, 2026-ban a 109. Olasz körverseny következik, csupán a két világháború idején nem rendeztek Girót. Az inspirációt Franciaország jelentette, ahol a L’Auto sportújság sikerre vitte a Tour de France-t, Olaszországban a rózsaszín lapra nyomtatott La Gazzetta dello Sport szervezte meg a viadalt. A költségekbe egyébként még a konkurrens lap, a Corriere della Sera is beszállt háromezer lírával!

1909. május 13-án 127 kerékpáros állt rajthoz Milánóban (a Gazzetta székhelyén), a nyolc szakasz során 2448 kilométer várt a bringásokra, akik közül 49-en értek célba. A verseny első összetettbeli győztese az olasz Luigi Ganna lett, aki három etapot is megnyert, jutalmul 5325 lírával gazdagodott. Érdekesség, hogy a verseny igazgatója csak havi százötven lírát keresett…

Az első időszakban pontrendszer alapján számolták ki a győztest, minden etap végén összeadták a versenyzők helyezéseit, és az vezette az összetettet, aki a legkevesebb ponttal állt. Némi variálást követően – 1912-ben például csak csapatok versenyeztek – 1914-től tértek át az időalapú szisztémára, vagyis a versenyzők szakaszonkénti ideje számít, amit kiegészítenek a különféle időjóváírások.
1950-ig kellett várni rá, hogy ne olasz kerékpáros végezzen az élen összetettben, akkor a svájci Hugo Koblet győzött, 1988-ban pedig az amerikai Andrew Hampsten személyében először diadalmaskodott nem európai kerekes. Napjainkban már inkább a külföldiek dominálnak, Vincenzo Nibali 2016-os sikere óta nem született olasz győzelem, dobogón legutóbb 2021-ben zárt hazai bringás, Damiano Caruso, aki második lett.

A Giro hamar az egyik legrangosabb kerékpárversennyé vált, presztízsben csak a Tour de France és a világbajnokság előzi meg. Látványos tájai, az alpesi hegyek, a Dolomitok emelkedői jelentős erőpróba elé állítják a mindenkori indulókat. Viszont legalább olyan hosszú etapra nem kell készülni, mint 1914-ben, amikor Lucca és Róma között 430 kilométer várt a mezőnyre…

RÓZSASZÍN, CIKLÁMEN, KÉK ÉS FEHÉR, AVAGY A MEGKÜLÖNBÖZTETŐ TRIKÓK 

Armando Cougnet sportújságíró állt elő az ötlettel, hogy az összetettben élen álló kerékpáros viselhetne megkülönböztető trikót. 1931-ben vette fel először bringás a rózsaszín trikót, méghozzá „az élő gőzmozdonyként” emlegetett Learco Guerra. A rózsaszín mez a verseny jelképévé vált, a maglia rosát pedig viselte már magyar kerékpáros is, mégpedig Valter Attila. A legtöbbször a belga Eddy Merckx hordta, összesen 78 etapon tekert rózsaszínben. Tavaly a Visma brit versenyzője, Simon Yates győzött, ő azóta már visszavonult, így címvédés biztosan nem lesz.

A sprinterek a ciklámenszínű mezért harcolnak, a pontversenyben élen állót a maglia ciclamino illeti. 1966-ban vezették be, és eleinte piros trikót kapott az aktuálisan legtöbb pontot számláló bringás, majd 1969-től ciklámenre váltottak – 2010 és 2016 között ismét piros volt, 2017-től újra ciklámenszínű a mez, amelyet tavaly a dán Mads Pedersen nyert el.

A hegyimenők 1974-ben kaptak külön trikót, eleinte zöld járt annak, aki a legtöbb egységet gyűjtötte a különféle kategorizált emelkedők korai megmászásáért. 2013-tól kékre változtatták a mez színét, a maglia azzurra tavaly Lorenzo Fortunatóé lett.

A 25 éven aluli versenyzők közül az összetettben legelőkelőbb helyen állót illeti a maglia bianca, a fehér trikó. Először 1976-ban vették figyelembe a legjobb fiatalt, 1995 és 2006 között nem osztották ki a címet. Tavaly Isaac Del Toro lett a legjobb ebben a kategóriában, az UAE fiatal mexikói kerékpárosa sokáig a rózsaszín trikót is viselte, ám az utolsó előtti szakaszon elveszítette. Fehérben láthattuk 2021-ben az akkor 22 éves Valter Attilát.

A második világháború után rövid ideig létezett maglia nera, fekete trikó is, ami az összetett utolsó helyezettjét illette. Olykor az is előfordult, hogy a versenyzők direkt időt veszítettek azért, hogy felvehessék a „kétes dicsőségű” felsőt. Luigi Malabrocca kétszer is „megnyerte”, míg Giovanni Pinarello 1951-es „sikere” után többet ezt a trikót nem osztották ki. Tavaly egyébként a német Alexander Kriegert illette volna, 6:25:03 órával maradt el a győztes Yatestől a római célban.

 A LEGTÖBBSZÖRÖS GYŐZTESEK 

Ötnél többször senki sem tudta megnyerni a Girót, ennyiszer viszont három kerékpárosnak is sikerült. Az olasz Fausto Coppi a második világháború előtti utolsó (1940) viadalon végzett az élen először, majd 1947 és 1953 között további négy alkalommal, ráadásul kétszer másodikként zárt. Honfitársa, Alfredo Binda a húszas évek második felében dominált, 1930-ban például a La Gazzetta dello Sport jelentős összeget ajánlott neki, hogy „ne legyen annyira jó…” A „Kannibálként” emlegetett belga legenda, Eddy Merckx 1968-ban győzött először a Girón, egy évvel később azonban tiltott szerhasználat miatt a verseny közben zárták ki. 1970-ben visszatért, és 1974-ig további négy alkalommal végzett az élen.

A Tour de France-on az utóbbi években jóval gyakoribb a címvédés, a Girón erre legutóbb a kilencvenes évtized elején volt példa, akkor a spanyol Miguel Indurain védte meg első helyét 1993-ban. A lapzártánkig bejelentett indulók közül nyert már Girót a kolumbiai Egan Bernal (2021-ben), a 29 éves kerékpáros áprilisban összetettben második lett a Tour of the Alpson.

EZ VÁRHATÓ 2026-BAN 

A Fekete-tenger partjától vezet az út Rómába, a Giro ugyanis idén Bulgáriában rajtol, két népszerű fürdőváros, Neszebar és Burgasz között teker a mezőny, a rózsaszín trikót vélhetően egy sprinter veszi majd fel először. A szokásoktól eltérően idén csak egy időfutamot rendeznek, míg hét hegyi befutós szakasz mellett szintén hét etap kedvez a sprintereknek. A 19. és a 20. szakaszon idén is óriási fordulatok következhetnek be, előbbin ötezer méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, utóbbin kétszer is meg kell mászni a Piancavallót. Az útvonal 3468 kilométer, ami 25 kilométerrel hosszabb, mint a tavalyi. A május 31-i záró nap ezúttal is Rómában lesz, a Colosseum előtt ünnepelhet a győztes az ikonikus trófeával, a tízkilós, 53 centis serleg a végtelenséget és az olasz kreativitást szimbolizálja.

…2021-ben: Valter Attila rózsaszínbe borította az országot  Noha a sportág hazai közönsége az előző évi Tour de Hongrie összetettjének megnyerése óta jól ismerte az akkor még a CCC-ben tekerő, ám az év végén a Groupama-FDJ-be igazoló bringást, az országos ismertséget a 2021-es Giro hozta meg neki. Már az is nagy tett volt, hogy a 3. szakasz után átvehette a legjobb 25 éven alulinak járó fehér trikót és első magyarként viselt háromhetes versenyen megkülönböztető mezt. A nagy durranást a hatodik szakaszra tartogatta: a tragikus sorsú Gino Mäder által megnyert Grotte di Frasassi és Ascoli Piceno közötti 160 kilométeres etap végén 29 másodperccel a győztes svájci mögött a 12. helyen ért be, és összetettben 11 másodperccel megelőzve Remco Evenepoelt, az élre állt. A rózsaszín trikót Valter Atttila három napig megőrizte, a későbbi győztes Egan Bernal vette át tőle. A magyar bringásnak köszönhetően idehaza hatalmasat nőtt az országúti kerékpársport népszerűsége, rózsaszín világítást kapott a magyar bringás tiszteletére többek között a Puskás Aréna is.

…2022-ben: Nagy Rajt Budapestről, első ausztrál siker  Az első három szakaszt Magyarországon rendezték, az első napon Budapestről Székesfehérvár érintésével Esztergomon át Visegrádra tekert a mezőny, az etapot a későbbi világbajnok Mathieu van der Poel nyerte meg. A fővárosi időfutam végén Simon Yates örülhetett, a Kaposvár–Balatonfüred sprintjén pedig Mark Cavendish győzött, akiről az első szakasz útvonalán lévő Zámolyon később elnevezték azt a buszmegállót, amelynél defektet kapott. Három magyar vett részt a versenyen: a 35. helyen végző Valter Attila mellett a három hetet 83. helyen teljesítő Fetter Erik (EOLO-Kometa) és a 110. helyen finiselő Peák Barnabás (Intermarché-Wanty). A viadalon először diadalmaskodott ausztrál kerekes, a Bora-Hansgrohe színeiben Jai Hindley, aki a 9. szakasz megnyerésével lépett elő első számú versenyzővé a csapatán belül, majd az utolsó héten a legerősebb hegymászónak bizonyult – s végül a 20. szakaszon átvette Richard Carapaztól a rózsaszín trikót, és már nem is engedte ki a kezéből az összetett első helyét.

…2023-ban: Primoz Roglic óriási fordítása  Három év kihagyás és három Vuelta-győzelem után Primoz Roglic, és akkori csapata, a Jumbo Visma sikerét hozta az az évi verseny. Sokáig Remco Evenepoel állt az összetett élén, aztán a második időfutam megnyerése és a rózsaszín mez visszavétele után a 10. szakaszon pozitív koronavírustesztje után kiszállt a versenyből. Geraint Thomas vette át a vezetést, és úgy nézett ki, hogy a 2018-as Tour után újra Grand Tourt nyerhet, ám Primoz Roglic a harmadik időfutamon 40 másodperccel gyorsabbnak bizonyult nála, ami elegendő volt hozzá, hogy 14 másodperccel átvegye a vezetést tőle, s ezt meg is őrizte az utolsó római szakaszon.

…2024-ben: Tadej Pogacar jött, látott, demoralizált  Két éve Tadej Pogacar 25 éve nem látott bravúrra készült: egyazon évben akarta megnyerni a Girót és a Tourt. Sikerült is neki, a Girót például majdnem 60 éve nem látott fölénnyel, csaknem tíz perc előnnyel nyerte meg Daniel Martínez előtt úgy, hogy hat szakaszt nyert meg – Eddy Merckx 1973-as sikere óta összetett győztes egy évben nem nyert ennyi szakaszt.

…2025-ben: Simon Yates nagyszerű győzelme  A korábbi világbajnok Mads Pedersen sikerével kezdődött a tavalyi verseny, a dán aztán Roglictól visszavette az első hétre a rózsaszín trikót – négy szakaszt nyerve végül elhódította a legjobb sprinternek járó ciklámenszínű mezt. Pedersentől Roglic és a veterán olasz kedvenc, Diego Ulissi „érintésével” került a maglia rosa az első Giróját teljesítő mexikói Isaac Del Toróhoz a nyolcadik szakaszt követően. Innentől pedig az volt a kérdés, hogy az ifjú mexikói először vagy Carapaz másodszor diadalmaskodik-e. Egészen az utolsó előtti szakaszig, amikor a Colle delle Finestre hegycsúcsára felkapaszkodva a harmadik Simon Yates másfél perc hátrányból csaknem négy perc előnyt faragott, s ezzel megnyerte pályafutása második Grand Tour-versenyét.

MAGYAROK AZ OLASZ KÖRÖN 

A Tour de France-hoz képest az Olasz körön több magyar kerékpáros indult, Valter Attila személyében ráadásul rózsaszín és fehér trikót is viselt honfitársunk 2021-ben – legutóbb pedig 2024-ben (negyedszer) vett részt ezen a grand touron. Első magyarként egyébként 2007-ben Bodrogi László indult a Girón, összetettben a 74. helyen végzett, a Bardolino és Verona közötti egyéni időfutamon negyedik lett.

2021-ben Dina Márton is végigtekerte a viadalt, összetettben a 100. helyen zárt. 2022-ben, a magyarországi „nagy rajt” alkalmával Peák Barnabás és Fetter Erik is a mezőny tagja volt, előbbi 110. lett összetettben, utóbbi 83. Dina és Peák aktuális csapata, a magyar bejegyzésű MBH Bank CSB Telecom Fort közel áll ahhoz, hogy jövőre indulhasson az Olasz körversenyen.

NAGY RAJT KÜLFÖLDÖN 

Hatvanegy éve, 1965-ben indult először Olaszországon kívülről a Giro – San Marinóban tartották a „nagy rajtot”, vagyis a Grande Partenzát. Egy évvel később San Marino, 1973-ban Belgium, míg egy évvel később a Vatikán adott otthont az első szakasznak. A városállamot tavaly is érintette a viadal, a mezőny Ferenc pápa emléke előtt tisztelgett, míg XIV. Leó pápa köszöntötte a versenyzőket.

Hosszabb szünet után 1996-ban Görögországból indultak a kerékpárosok, azóta volt már példa dániai, hollandiai, észak-írországi és izraeli kezdésre is, a 2020-as években pedig már harmadszor tartják külföldön a Grande Partenzát. 2022-ben Budapestről indult a háromhetes hajsza, tavaly Albániából, idén a bolgár tengerpartról, Neszebarból startol a Giro.

AZ ÖSSZETETT ESÉLYESEI 

Jonas Vingegaard történelmet írhat. A Visma dán kerékpárosa elit társasághoz csatlakozhat, ugyanis a Tour de France (2022, 2023) és a Vuelta a Espana (2025) összetettjét már megnyerte, idén a harmadik háromhetest, a Girót is kipipálhatja, amelyen egyébként korábban még nem indult. Idén eddig két többnaposon állt rajthoz, a Párizs–Nizzát és a Katalán körversenyt is megnyerte márciusban, azóta más versenyen nem vett részt.

Vingegaard tavaly a Vueltán nagyot csatázott a portugál Joao Almeidával, az UAE versenyzője kihagyja a Girót, ahogyan Isaac Del Toro sem tagja a mezőnynek. Az olaszok a 22 éves Giulio Pellizzariban reménykedhetnek, a fiatal bringás a Tirreno–Adriaticón harmadik lett, a Milánó–Torinón negyedik, ráadásul a Tour of the Alpsot megnyerte. Giro-rutinja is van már, tavaly hatodik lett összetettben. Napjaink egyik legjobb időfutamosát, Filippo Gannát is láthatjuk, aki eddig hét szakaszt nyert meg a Girón.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. május 2-i lapszámában jelent meg.)